Eperturmix

Már megint nem főztem a hétvégén, mostanában ez elég jellemző rám, ugyanis most hétvégén sem fogok. Az utóbbi időben a fagyasztóba rejtett maradékokkal és kajarendeléssel próbálom átvészelni a hétköznapokat, hétvégén meg mások hűtőjét eszem üresre. (Nórikám, a kókuszkockákra azóta is csorog a nyálam!) Ennek "köszönhetően" nem halad a blog, én viszont nagyon kipihent vagyok és kudarcok sem érnek a konyhában. Egész jó kombináció, bár a blog nézettségének sajnos nem tesz túl jót :( 

A pár heti bejelentésemnek köszönhetően (nincs ötletem mit főzzek) kaptam több receptet is, így már csak a lustaságomat kell legyőznöm, és előbb-utóbb születik majd egy poszt. (Jövő hét elejében bízom, ugyanis kifogyott a fagyasztó, és még fizetésnap sincs, így kezdek sarokba szorulni.)

A dögmeleg május elseje és a tavasz elmaradása viszont kiváltotta belőlem, hogy felhasználjam egy részét a tavalyi lefagyasztott epernek (no meg bízom egy új, friss szállítmányban, aminek kell majd a hely). Fagyi még nem készült, helyett turmixot gyártottam, jól lehűtöttem és egy ültő helyembe felhörpintettem az egészet. 

Egy nagy marék epret leturmixoltam, mézzel édesítettem és felöntöttem tejjel (használhatunk natúr joghurtot és tejet fele-fele arányban).

Jó hűsölést mindenkinek! Remélem megvárja minden olvasó, amíg rendesen visszatérek :)

Török pizza (pide)

A hétvégén Zoli kitalálta, hogy pacalt fog készíteni (ez lesz a következő poszt) és mivel én azt nagyon-nagyon nem szeretem valami más ebéd után kellett néznem. Elég régen ettem kelt tésztát, így gondoltam legyen pizza. Aztán beugrott ez a Limarás recepet: (http://www.limarapeksege.hu/2012/02/torok-pide-torok-pizza.html ), amit kb. egy éve vettem fel az elkészítendő ételek listájára. Itt volt hát az ideje, hogy el is készítsem.

Hozzávalók a töltelékhez

1 fej vöröshagyma

3 evőkanál olívaolaj

50 dkg darált hús (fele sertés, fele csirke)

2 g fokhagyma (nálam ez két gerezd volt)

1 mokkáskanál őrölt kömény

1/2 mokkáskanál őrölt fahéj

só, bors

1 doboz konzerv paradicsom

2 evőkanál paradicsompüré

szárított chili

csipet cukor

sajt a tetejére

Már most jelezném, hogy mivel hirtelen felindulásból készült az étel, az alábbi alkotóelemek hiányoztak nálam:

•  őrölt kömény: szeretem az ízét nagyon, de nem volt itthon, így kimaradt
•  darált hús: csak sertéshúsból készítettem, mert csirkehús nem volt itthon
•  sűrített paradicsom: nem került bele, mert nem volt itthon
•  chili: nem szeretem a csípős ételeket, így ez nálam most kimaradt

Nem mondhatom magamra azt, hogy túlzottan megzavar, ha valami nincs itthon egy ételhez :)

Hozzávalók a tésztához

50 dkg liszt

2 teáskanál só

3 evőkanál olaj

1,5 dl víz

1,5 dl tej

egy felvert tojás fele ( amásik felével a tésztát kenjük majd be)

2,5 dkg élesztő

A tészta mennyiségét én megfeleztem, mert Zoli ugye pacalt evett, csak magamnak pedig nem akartam fél kiló lisztből ebédet készíteni. Meg kell mondjam, hogy így is bőven elég volt. A fenti tészta feléből hat nagy szelet pizza jött ki, amiből kettő is elég volt délben ahhoz, hogy jól lakjak. Azért ehhez hozzájárult az is, hogy a töltelékből viszont egész adagot készítettem, amit mind fel is használtam a fél adagnyi tésztához.

Még egy utolsó megjegyzés: Limara csónak formájúnak nevezte a pizzát, de az enyémeket inkább csatahajónak hívnám. Az íze viszont nagyon finom lett, pedig életemben először készítettem olyan húst, amihez fahéjat adtam.

Első körben állítsuk össze a tölteléket. A vöröshagymát vágjuk fel apróra és pároljuk puhára az olívaolajon. Adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, a római köményt, a fahéjat és a chilit. Pár percig közepes lángon pirítsuk, majd adjuk hozzá a darált húst. Magas lángon addig főzzük a húst, amíg ki nem fehéredik. Sózzuk, borsozzuk. Közben többször keverjük át. Adjuk hozzá a paradicsomkonzervet, a sűrített paradicsomot és a cukrot, és addig főzzük, amíg jó sűrű lesz.

A tészta összeállításával nincs sok dolog. Az összes hozzávalót egy tálba mérjük, és összegyúrjuk. Habár a recept nem írja, és a tejet mindig langyosan szoktam a tésztához adni. Ha összeállt, takarjuk le gy tiszta konyharuhával és várjuk meg, amíg a duplájára kel.

Elvileg addigra a hús is kész lesz, így már csak össze kell állítani a pizzát.

Ehhez a tésztát osszuk 12 azonos darabra (én ugye csak 6 darabra osztottam), gyúrjuk gombóccá őket, majd 10 percig hagyjuk pihenni.

A tésztákból lisztezett felületen hosszú, vékony ovális formákat nyújtunk. Nekem baromi nagyok lettek, a töltéskor kevésnek éreztem a két kanál húst, ezért is használtam fel mind az 50 dkg-ot.

A formázás az alábbi volt:

A kinyújtott formának először az alsó és felső csücskét összenyomtam.

Ezt követően rátettem a tölteléket, 

majd a csónak szélét alakítottam ki. Ehhez a tésztát felhajtottam, és ahogy Limara is írta, behajtogattam a tésztát, úgy int mikor az ember a függönyt teszi fel, hogy szép hullámosan lógjon le.

Ezt követően gáztepsire pakoltam. Ez elég nehézkes volt, mert rögtön szét is esett az elsőnél a hajó. Vagy csináljuk az összeállítást már eleve a tepsin, vagy palacsintalapáttal, tortalapáttal a formák alá nyúlva küzdjük át a tésztákat a tepsibe. Kenjük le a tojássárgával, és ha akarunk, szórjunk rá köményt.

A húsokra reszeljünk sajtot, vagy tegyünk zöldséget (uborkát, paprikát, paradicsomot). Én persze csináltam egy tejfölöset is :)

Csatahajók, ha sorakoznak.

200 fokra melegítsük elő a sütőt (annyi kelés elég a tésztának, amíg bemelegszik a sütő), majd kb. 15-20 perc alatt süssük készre.

Rizsfelfújt

Jelentem, sikerült! Végre elkészült egy étel, ami ehető lett, így posztot is tudok írni belőle. Persze a siker nem volt teljes, ugyanis a formából csak így sikerült kiszednem a sütit:

Akinek van ötlete, hogy ez már megint miért történt így, az ne habozzon, írjon! (Ákos, mielőtt lecsapnád a labdát: a fotó a vaku miatt lett ilyen, azt tudom.)

A receptet újra Horváth Ilonától vettem.

Hozzávalók

12 dkg rizs
0,5 liter tej
1 dl víz
2 egész tojás
10 dkg cukor
1 kávéskanál liszt
2 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
(vanília)
5 dkg mazsola

Első körben a rizst kell megfőzni. Ehhez elegyítsük a vizet és a tejet, keverjük el benne a cukor felét és a citrom héját, majd öntsük rá a rizsre. A recept szerint csak fel kell forralni a tejet és rögtön le is kell zárni a tűzhelyet, majd félre tenni és megvárni, amíg a rizs felszívja az összes folyadékot. Először én is így próbálkoztam, de 10 perc után sem láttam semmi változást, ezért más receptekre hagyatkozva inkább elkezdtem főzni a rizst, takarékon, fedő alatt, úgy mint mikor köretnek készítem (Rizs készítése)

Így is vagy jó fél óra volt, ha nem több, mire felszívta az összes folyadékot. A legvégén, mikor már csak kevés folyadék volt rajta, lekapcsoltam alatta a tűzhelyet, nehogy leégjen. 

Amíg a rizs főtt szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját elkevertem a vajjal és hozzáadtam a cukor maradékát is. Hogy ezt tényleg így kellett e tenni, azt nem tudom, mert a receptben elfelejtkeztek a cukor maradékáról, így önkényesen döntöttem róla. A tojásfehérjékhez adtam egy csipet sót, majd betettem a hűtőbe. Csak közvetlenül az összeállítás előtt vertem habbá. Mivel csak egy hétköznapi gasztroblogger vagyok, vanília helyett csak aromát szoktam használni a sütikhez, így most is így tettem. A tojásfehérjéhez adtam hozzá a vanília aromát, de csak akkor, mikor már kemény habbá vertem (kb. 10 mp-el a vége előtt adtam hozzá).

Amikor a rizs kihűlt, hozzáadtam a tojássárgás masszát, a kávéskanál lisztet, majd belekevertem a tojáshabot is. Eddig nagyon pöpec volt minden, a nyers tészta íze is finom volt, így nem aggódtam.

Egy kuglófformát jó vastagon kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával és beleöntöttem a tésztát, majd 180 fokos sütőben kb. 40 percig sütöttem.

Még a fenti látványkor is bizakodó voltam, gondoltam szépen kicsúszik majd a formából a tészta, pöpec fotókat fogok lőni a napsütésben, de aztán megtörtént a már fent említett dolog; darabokban hullott ki a tészta a formából. Végül sikerült annyit összeszednem, amiből kijött egy valamire való fotó, a többit meg darabosan ettem meg.

Tálaláskor használhatunk csokiöntetet, baracklekvárt vagy akár málnaszörpöt is. Nekem egyik sem volt itthon, így én eperlekvárral ettem.

 

 

Eljött az a pont, mikor alkotói- és főzőválságba kerültem. Az utóbbi időben bármit készítettem, minden rossz lett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy legalább ehetőek lettek az ételek, de fotózásra alkalmatlan külsővel kerültek ki a kezeim közül. A hétvégén képes voltam egy sima pudingos krémet is elrontani, olyan folyós lett, hogy minden egyes szelet vágásakor kifolyt a krém a kekszek közül. Pedig esküszöm, mindent úgy csináltam, ahogy anuykám írta!

 

A másik problémám, hogy be kell ismernem, nem étkezünk túl változatosan, így lassan a végére érek azoknak az ételeknek, amiket főzni szoktunk és most teljesen ötletszegény vagyok.

 

Segítsetek! Ki mit szokott főzni?

 

Elsősorban főételekhez várok ötleteket és nem desszertekhez, abból már így is rengeteg van a blogon :)

(Kép forrása: http://film-english.com/2012/05/27/whats-cooking/ )

Somlói galuska

Szép méretes szünet volt a blogon, de a türelmeseknek jöjjön végre az új recept. Ráadásul, Zolinak köszönhetően a somló galuska. Ugyanis Zoli ezt kért a szülinapjára, ami idén csütörtökre esett, így szerda este, munka után álltam neki. Este kilencre végeztem is.

(A recept forrása: http://nempiskota.blogspot.hu/2011/03/majdnem-eredeti-somloi-galuska.html )

Hozzávalók

Sima piskótalap

3 tojás

6 dkg cukor

6 dkg liszt

Diós piskótalap

3 tojás

6 dkg cukor

4 dkg darált dió

2 dkg liszt

Kakaós piskótalap

3 tojás

6 dkg cukor

4 dkg liszt

2 dkg kakaópor

Szirup

1,5 dl víz

5 dkg cukor

0,5 ml rum

1 narancs és 1 citrom reszelt héja

Krém

8 dl tej

10 dkg cukor

6 tojás 

1 vaníliarúd

60 g keményítő

Csokoládéöntet

200 g magas kakaótartalmú étcsokoládé

1 evőkanál cukor

2,5 dl víz

0,5 dl rum

Rétegek közé

5 dkg mazsola

10 dkg dió durvára vágva

kakaópor az egész tetejére

Na, ez már maga kb. olyan hosszú volt, mint egy poszt.

Áztassuk be a mazsolát rumba. (Én később ezt a rumot használtam fel a sziruphoz.)

Első körben a piskótákat készítettem el, pont olyan módon, ahogy egy korábbi receptben (Piskóta tészta ). 

A tésztákat külön edényekben kevertem ki, úgyhogy a végén volt mit mosogatni :)

26 cm-es tortaformában sütöttem ki őket, egymás után (azért sütöttem kerek formába, mert nincs normális szögletes formám, de akinek van, inkább  süsse abba). Egy tészta kb. 10-15 perc alatt sült meg. Amikor megsült, rögtön kivettem a formából, egy ecsettel kiolajoztam a sütőformát és már öntöttem is bele a következő tésztát.

Előkészület.

Kész az első tészta.

Ahogy időnk engedi a sütés közben, készítsük el a szirupot. A rum kivételével tegyük fel a hozzávalókat a tűzre és forraljuk fel. Ez ennyi volt, le is vehetjük, majd adjuk hozzá a mazsolákról leszűrt rumot.

Készítsük el a vaníliakrémet is. Ehhez válasszuk szét a tojásokat. A sárgáját tegyük egy lábosba, a fehérjéket pedig egy akkora edénybe, amiben aztán habbá tudjuk verni. Adjuk hozzá sárgájához a cukrot és a keményítőt, majd addig keverjük amíg szép habos lesz.

Mehet bele a tej is és a vaníliarúd kikapart magja is. Keverjük el csomómentesre, majd közepes lángon addig főzzük, amíg besűrűsödik.

A tojásfehérjéket verjük kemény habbá, majd a kissé kihűlt krémhez adjuk hozzá azt is.

Várjuk meg, amíg a krém langyosra hűl és kezdjük el az összeállítást.

Ehhez én egy jénai tálat használtam. A piskóta lapokat kicsit szét kellett tépkedni, hogy beleférjen.

Először a sima lapot tegyük bele:

Locsoljuk meg a szirup harmadával, majd öntsük rá a krém felét. Szórjuk rá a durvára vágott dió és mazsola felét is. 

Jöhet a kakaós piskótalap a krém tetejére. Ezt is locsoljuk meg a szirup harmadával, öntsük rá a maradék krémet, és szórjuk meg a maradék dióval és mazsolával. Nem maradt más hátra, mint a diós lapot is ráhelyezni a krémre. Ezt is locsoljuk meg a sziruppal, majd jó vastagon szórjuk be keserű kakaóporral.

Ezzel készen is vagyunk, mehet az egész egy napra a hűtőbe.

Utolsó lépésként a csokoládéöntet készítjük el (ezt akár a tálalás napján is megcsinálhatjuk). Ehhez törjük össze a csokit egy lábosban, öntsük rá a vizet és adjuk hozzá a cukrot. Lassú tűzön olvasszuk fel az egészet és addig keverjük, amíg egynemű lesz. Ekkor vegyük le, adjuk hozzá a rumot és készen is vagyunk.

Tálaláshoz kanállal szedjünk a tésztából, locsoljuk meg a csokiöntettel és díszítsük tejszínhabbal.

Kürtős kalács

Már tél eleje óta készültünk arra Fatimával, hogy megsüssük életünk első kürtős kalácsát. Hónapokig gyűjtöttük a papír hengereket, hogy legyen min megsütni a kalácsokat, de állandóan halasztgattuk a sütést, valakinek soha nem volt jó. Végül két hete összehoztuk a dolgot, de ekkor már muszáj is volt, mert Zoli idegbajt kapott a hűtő tetejéről a fejére hulló papírhengerektől. Amiket a végén nem is használtunk fel, mert sokkal jobban megfeleltek a célnak Zoli kiürült sörös dobozai.

(A recept forrása: http://limarapeksege.blogspot.hu/2011/05/kurtos-kalacs.html )

Hozzávalók

50 dkg liszt
1 teáskanál só
3 evőkanál cukor
1 tojás
3 dl tej
5 dkg olvasztott vaj
2 dkg élesztő

Kb. egy dl tejet langyosítsunk meg, adjunk hozzá egy evőkanál cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Kb. 5-10 percre tegyük félre. A többi hozzávalót mérjük egy tálba, majd adjuk hozzá az élesztős tejet is.

Jól dolgozzuk ki a tésztát. Mivel mi Fatimánál sütöttünk én csak kukta voltam, a tésztát Fatima állította össze. Az elején nagyon-nagyon lágy volt a tészta, de ne adjunk hozzá lisztet! Jó alaposan dolgozzuk el; egy idő után össze fog állni. Ha kész, takarjuk le egy konyharuhával és kb. 40 percig hagyjuk pihenni.

Amíg pihen, készüljünk elő a sütéshez. Ehhez a fél literes sörös dobozokat vonjuk be sütőpapírral vagy alufóliával. (Ez volt az én feladatom. :) Az alját ne vonjuk be, mert akkor nem áll meg stabilan a lábán (legalább is sütőpapír esetén).

Mi csak cukros kalácsot készítettünk, de csinálhatunk mogyorós, diós verziót is. A lényeg, hogy a választott bevonathoz a kristálycukrot, diót stb. szórjuk rá egy tálcára.

Ha a tészta megkelt, borítsuk ki lisztezett felületre és nyújtsuk ki kör alakúra. Fatima ötlete volt, hogy végül csigaszerűen vágta fel a tésztát egy derelye- vagy pizzavágóval.

Így később nagyon könnyen fel tudtuk tekerni a dobozokra a tésztát.

A feltekert kalácsot kenjük meg olvasztott vajjal majd forgassuk bele a cukorba/dióba stb. és tegyük félre.

A sütőt melegítsük elő 200 fokra.

A sütés módjával elég sokat kínlódtunk. Első tanács: a sütő aljába tegyünk egy tepsit, arra alufóliát, hogy a lecsöpögő cukor arra égjen, ne a sütő aljára!

Az eredeti recept azt írta, hogy grill funkción kell sütni, két percenként forgatva a tekercseket. Nekünk ez nem igazán vált be. A folyamatos nyitogatás miatt a sütő nem tartotta a hőfokot, így a kalácsok nem akartak sülni. Ha magasabb hőfokra vettük, akkor meg elégett a cukor a kalácsokon. (Ez is az oka a nem túl jó főfotónak: a második körről akartunk fotót csinálni, de azt sikeresen elégettük több oldalon is.)

Mi végül az elején egy picit a rácsokon fektetve sütöttük (erre is érdemes sütőpapírt tenni), nem grill fokozaton), majd felállítottuk a tekercseket és úgy fejeztük be a sütést. A végén esetleg lehet még egy kicsit a grillel próbálkozni, hogy a cukor megkeményedjen.

Kb. 10-12 perc alatt sült meg. A végén nagyon könnyen lejött a dobozokról a kalács. Egy baj volt csak vele, hogy gyorsabban kihűlt mint ahogy ettünk, amit nem is értek...

A tésztája amúgy nagyon finom volt: kívül kemény, belül puha.

Tonhalas szendvicskrém

Így jár az, aki halas ételt akar fotózni és még a macskája is neveletlen.

Mivel múlt héten befürödtem a padlizsánkrémmel, most biztosra mentem: megkértem Zolit, hogy készítsen nekem tonhalas krémet.

Hozzávalók

1 db tonhalkonzerv (nem ízesített)
fél fej lila hagyma
só
bors
2 teáskanál majonéz
olívaolaj
1 púpos teáskanál vaj/margarin
kevés citromlé

A hozzávalók egy része

A lila hagymát vágjuk apróra.

A tonhalkonzervet bontsuk ki és öntsük le róla az olajat, majd tegyük a halat egy tálkába. Villával törjük össze és keverjük hozzá az apróra vágott hagymát. Adjuk hozzá a majonézt, kevés citromlevet, sót, borsot, majd keverjük el jó alaposan. Most jöhet a vaj: erre azért van szükség, hogy kenhetőbb állaga legyen a végén a krémnek. Dolgozzuk bele ezt is, majd löttyintsünk rá egy pici olívaolajat is, és már ehetjük is!