Túrós csusza házi tésztából, sütőben sütve

Már régóta terveztem, hogy kipróbálom milyen a túrós tészta, ha sütőben sül. Kicsit csavartam is még rajta, mert a tésztát is mi csináltuk hozzá. A végeredmény finom volt, de rá kellett jönnöm, hogy nekem az a finom a túrós tésztában, ha a túró és a tejföl hidegen kerül a meleg tésztára. Nekem a hideg-meleg kombinációtól lesz igazán finom.

Hozzávalók

20 dkg liszt
2 tojás
egy teáskanál só
25 dkg túró
szalonna
tejföl

A lisztet, a sót és a tojást tegyük egy tálba és gyúrjuk addig, amíg szép, sima tésztát nem kapunk belőle. Ha nagyon nem akarna összeállni, akkor adjunk hozzá egy kevés vizet is. Ez megint csak izommunka a javából, de tényleg megéri, mert a házi tészta sokkal finomabb, mint a bolti. Ha valakinek még sincs kedve, ideje bajlódni vele, akkor használjon bolti tésztát. Ebben az esetben a tésztát előre meg kell főzni. Házi tészta esetében erre nincsen szükség.

A meggyúrt tésztát mi be szoktuk tenni fél órára a hűtőbe pihenni (fóliába csomagolva), de ezt a lépést ki is lehet hagyni. 

A tésztát szép vékonyra kell kinyújtani. Ehhez szedjük két vagy három darabba és sodrófával vagy tésztanyújtó géppel nyújtsuk ki, olyan vékonyra, amennyire csak tudjuk. Ehhez én tésztanyújtó gépet szoktam használni, amivel gyorsan abszolválható ez a feladat.

Ez a mi kis tésztanyújtó gépünk.

Ez pedig a végeredmény.

A kinyújtott tésztát hagyjuk fél órán át pihenni. Amíg pihen, addig kockázzuk fel a szalonnát és takarék lángon süssük ki a zsírját. Nem kell teljesen készre sütni, mert a sütőben sütve is veszít még a zsírtartalmából, így kb. akkor kapcsoljuk le alatta a lángot, amikor már üvegesre sült, de még nem pirult meg teljesen.

Ha ezzel megvagyunk, kezdjük el összeállítani egy kivajazott jénaiban a csuszát. A tésztát tépkedjük szét kisebb darabokra. Nem kell egyformának lenni, csak ahogy esik, úgy puffan alapon csináljuk. Ne legyen nagyon apró sem. Tegyünk egy réteget a jénai aljába belőle. 

Szórjunk rá túrót (kevesebbet, mint amit én tettem), locsoljunk rá egy kevés tejfölt, majd szórjunk rá egy keveset a szalonnából is. Jöhet rá egy újabb adag tészta. Folytassuk a rétegezést addig, amíg minden hozzávaló elfogy. 

A tetejére mindig tészta kerüljön. Ezt kenjük meg tejföllel és szórjunk rá szalonnát is. 

190 fokra előmelegített sütőben kb. 25 percig süssük.

Rétes, házi tésztából

Ez A poszt! Igen, rétest csináltunk anyuval múlt hétvégén! Ez pedig nagy szó a mi családunkban. Anno nagyi minden hónapban csinált nekünk rétest. Közös program volt, együtt nyújtottuk, töltöttük, ettünk. Nagyi halála óta nem sikerült rétest csinálnunk (neki se nagyon mertünk állni). Én mindig meg voltam győződve arról, hogy ha valaki elém tesz egy kész rétestésztát, azt én bizony segítség nélkül kinyújtom. Csak sajnos nem volt senki, aki elém rakta volna azt a tésztát. 

Hétvégén aztán anyu kitalálta, hogy próbálkozzunk meg a rétessel. Úgy álltunk neki a dolognak, hogy ha nem sikerül a tésztát megcsinálnunk, akkor maximum módosítunk, káposztás és túrós palacsinta lesz az ebéd. 

Végül szerencsére rétes lett.

Hozzávalók

50 dkg liszt (mi sima búzalisztet használtunk, nem réteslisztet)
1 egész tojás
1 evőkanál ételecet
1 csapott teáskanál só
2 evőkanál libazsír
3,5 dl víz

Kell még
1,5 nagy pohár tejföl
2 tojás
olaj
4-5 csomag túró (az ízesítéséhez cukor, citrom, mazsola)

Az összes hozzávalót tegyük egy edénybe és kezdjünk neki a negyed órás gyúrásnak.

Kicsit olyan, mint egy mosolygós arc :)

Szépen ki kell dolgozni, felfelé húzva a tésztát. A végén puha, ragacsos tésztát kell kapnunk. A rétes tésztához nehéz meghatározni, hogy mennyi víz kell, mert ez függ a liszt minőségétől is. Mi most mérővel lemértük, pont 3,5 dl-et vett fel a liszt.

A végén a tésztát borítsuk ki a deszkára.

Most jön az egyik sarkalatos pont! A tésztát vegyük ketté. Lisztezett felületen két olyan bucit kell formáznunk, amik teljesen simák. Ez azért fontos, hogy nyújtáskor ne szakadjon el a tészta. Ehhez van egy technika, amit anno nagyi mindig tanított nekünk, majd mivel bénák voltunk, kinevetett minket és pikk-pakk megcsinálta. Én úgy emlékeztem, hogy nem voltam túl jó ebben, de most kiderült, hogy nagyon is megy ez nekem :) Sajnos videót nem tudtunk csinálni róla, így megpróbálom leírni, hogyan kell csinálni.

A tészta legyen a lisztezett deszkán, a két oldalára helyezzük rá a kezünket.

A jobb kezünkkel, az ujjainkkal toljuk előre a tésztát, enyhe nyomást gyakorolva rá. Közben a bal kezünkkel tartsunk ellen. A végén emeljük fel a kezünket és helyezzük újra a tészta elejére. A jobb kezünkkel ezt a mozdulatot kell folyamatosan végezni. Előre tolni a tésztát, aztán vissza az elejére és újra. Minél gyorsabban (legközelebb csinálok videót). Addig kell ismételnünk, amíg szép sima nem lesz a tészta. 

Anyu a formázás közben elmesélte, hogy mikor nagyi gyerek volt, akkor neki ezt az anyukája úgy tanította meg, hogy mögötte állt, a kezét rátette az övére, és úgy mutatta neki, hogyan kell csinálni. Ha rosszul csinálta, akkor az anyukája a kezére vert. Velünk nagyi kesztyűs kézzel bánt, de ez is célravezető volt, úgy tűnik :)

Szóval, a végén ezt kaptuk:

 

Takarjuk le konyharuhával és hagyjuk egy órán át pihenni.

Amíg a tészta pihen, készítsük el a tölteléket. Ízesítsük a túrót úgy, mintha palacsintához készítenénk. Cukor, vaníliás cukor, citrom leve, reszelt héja, mazsola. Tegyük bele két tojás sárgáját is. A fehérjét tegyük egy külön edénybe, mert erre még szükségünk lesz.

A fehérjét kezdjük el felverni. Nem kell kemény habbá verni, elég ha közepes állagú lesz. Adjunk hozzá 1,5 doboz nagy tejfölt és 1,5 kanál olajat és keverjük el. Ezzel kell majd meglocsolni a tésztát, ettől nem lesz száraz a végén a rétes.

A tészta a pihentetés után így néz ki:

Indulhat a nyújtás. Ehhez egy nagy asztalt húzzunk ki a szoba közepére úgy, hogy körbe tudjuk járni. Terítsük le egy nagy abrosszal, olyannal, ami nem baj, ha koszos lesz.

Fogjuk az egyik bucit és kezdjük el egy kicsit a kézfejünkön nyújtani (úgy- ahogy a pizzatésztát szokták a filmekben). A saját súlya húzni fogja, nem lesz vele sok dolgunk.

Tegyük le az asztal közepére és kenjük meg olajjal. A tészta nyújtásakor mindig a kézfejünket használjuk, amit alaposan lisztezzünk be (és vegyük le a gyűrűket). Mindig a tészta közepétől induljunk, és onnan húzzuk felfelé és kifelé a tésztát. Ha nem akarna nyúlni (visszaugrik a tészta), akkor várjunk még egy kicsit, pihentessük tovább a tésztát.

 Legyünk bátrak! Ne rángassuk, de határozott mozdulatokkal húzzuk meg.

Egyre nagyobb lesz.

Húzzuk teljesen az asztal széléig.

És a végeredmény! Ha beborítottuk az asztalt, akkor a felesleges tésztát körben vágjuk le késsel.
Ha nyújtás közben kilyukadna a tészta, ne essünk kétségbe, folytassuk a dolgot, húzzuk ott, ahol még sok tészta van.

Locsoljuk meg olajjal a tésztát. Kb. 2-3 evőkanállal kell rálocsolni csíkokban. Szórjuk rá a túrót is, majd a tejfölös-tojásos masszával is locsoljuk meg jó alaposan. 

Ha minden rajta van, kezdjük el feltekerni. Ehhez a tészta szélét lökjük rá a tésztára, majd emeljük fel az abroszt és gurítsuk meg a tésztát. 

Húzzuk előre az abroszt, majd lökjük meg vele újra a tésztát. Vigyázzunk, hogy az asztal másik végén ne essen le az egész :) 

Fogjunk egy kizsírozott gáztepsit, vágjuk a tepsi szélességének megfelelőre a rétest és lisztezett kézzel helyezzük át a tésztát. A tetejét is kenjük meg a tejföllel.

Ismételjük meg az egészet a másik bucival is, sőt, a levágott maradék tésztát is formázzuk buciba (ezt további egy óráig pihentetni kell).

Ha megtelt egy tepsi, kezdhetjük is sütni, 30-40 percig. Először magas lángon, majd alacsonyan.

Ilyen szép piros a teteje, amikor elkészült!

Lasagne, házi tésztából

Életem első, igazi olasz lasagne-ját két vagy három évvel ezelőtt, karácsonykor ettem. Természetesen Furio követte el. Isteni finom volt, a tésztát is Ő gyúrta hozzá, amit össze sem lehetett hasonlítani a bolti tésztával. Ez megsütve is puha volt, mint a vaj. Kb. azóta tervben volt nálunk, hogy elkészítjük mi is, igazi házi tésztával, de aztán ezt is csak halogattuk, egészen máig. Hozzá kell tennem, hogy én ma is le akartam fújni a projektet, mert nagyon megcsúsztunk, de Zoli kitartott a terv mellett, így végül fél kettőre el is készültünk vele.

Első körben főztünk egy bolognait. Ez már fenn van a blogon, így nincs más dolgom, mint linkelni egyet :P Bolognai szósz

Annyi eltérés van csak, hogy most kihagytuk a vörösbort belőle. Egy kevés szósz egyébként maradt a végén, de ezt lefagyasztottam bolognai szósznak. Majd valamelyik hétköznap jó lesz ebédnek, ha nincs időm főzni.

Amíg a hús puhult, Zoli összeállította a tésztát.

Hozzávalók

30 dkg liszt
3 egész tojás
1 csapott teáskanál só

kevés langyos víz, ha nem állna össze

Elég száraz, kemény tészta lesz a végeredmény. Ha nagyon nem akarna összeállni, akkor kevés vizet adjunk hozzá. Ha készen van, tekerjük be celofánba és tegyük be a hűtőbe fél órára.

Ha letelt a fél óra, akkor vegyük elő a tésztát és vágjuk négy egyenlő részre. A tésztát nagyon vékonyra kell nyújtani. Ezt csinálhatjuk sodrófával is, (tényleg lehetséges így is, én emlékszem, hogy nagyi levesbetétet csinált mindig így, kézzel nyújtotta ki, annyira, hogy szinte át lehetett látni a tésztán), vagy ha van spéci tésztanyújtó gépünk, akkor dolgozzunk azzal! Nekünk van ilyen gépünk, még Zolinak vettem születésnapjára több éve. Akkor sokat használtuk, aztán felkerült a szekrény tetejére, és ott is maradt kb. az elmúlt két évben. 

A gép és a hátérben a tészta.

A géppel szép hosszú csíkokat kaptunk a végén:

Amire szükségünk van még, az a besamel mártás. Egy kis módosítás: Józsefnek álcázott Anikó hívta fel rá a figyelmemet a kommentekben, hogy Furio nem is tesz bele besamelt, így akár el is hagyhatjuk, Furio olaszként csak jobban tudja, mi kell bele!
Aki ennek ellenére tenni szeretne bele:

Hozzávalók

 

4 evőkanál vaj

4 evőkanál liszt

0,5 l tej

szerecsendió

A vajat alacsony lángon megolvasztjuk, majd folyamatos kevergetés mellett rászórjuk a lisztet. Lassan felöntjük a langyos tejjel. Szórjunk rá kevés szerecsendiót és addig főzzük, amíg krémes állagú nem lesz. 

(Én annyira nem vagyok oda ezért a mártásért, nekem túlságosan is tömény íze van, ezért mi ennek az adagnak kb. a felét használtuk csak fel.)

Kezdődhet is az összeállítás, de ehhez reszeljünk még sajtot :)

Szóval, valahogy így fog kinézni az asztal, ha mindent odakészítünk:

A jénait vajazzuk ki és tegyünk az aljára tésztát. Ezt kenjük meg a mártással, merjünk rá 2-3 kanál darált húst, majd szórjunk rá egy kevés sajtot. Erre aztán jöhet újra egy réteg tészta, mártás, hús, sajt, amíg el nem fogynak az összetevők.

A legtetejét tészta réteggel zárjuk és erre szórjuk rá a sajtot.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig süssük. Sokkal tovább ne, mert a tészta meg fog keményedni. Bolti tészta esetében hosszabb sütési idővel számoljunk, kb. 40 perccel.

Házi májas készítése

Az egyik nagy kedvencem reggelire a májas, de a bolti (szerintem) tele van szeméttel. Az utóbbi időben ezért nálunk már házi verzió készül. Amikor először készítette Zoli, óriási adag lett a végeredménye, ezért most már csak 20 dkg májból készítjük.

Hozzávalók

20 dkg csirkemáj
fél fej hagyma
baconkocka
só
bors
rozmaring
1,5 evőkanál vaj

Kezdjük el pirítani a bacont, majd a zsírjára szórjuk rá az apróra vágott hagymát. Alacsony lángon pirítsuk addig, amíg üveges nem lesz a hagyma.

A májat vágjuk fel kisebb darabokra (kicsit nagyobbak legyenek egy pörköltbe való húsnál).

Szórjuk rá a hagymára. Főzzük egy kicsit így, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. A vízbe szórjuk bele a borsot és a rozmaringot.

Fedő alatt, alacsony lángon kb. fél órán keresztül főzzük.

Fogjunk egy kézi turmix gépet és turmixoljunk el a májat. A lényeg, hogy a végeredmény csomómentes, szépen kenhető legyen. Dolgozzuk bele a vajat, ettől lesz krémes, majd sózzuk, esetleg fűszerezzük után, ízlés szerint.

Mivel belsőség, pár napig használható csak fel (ezért se készítsünk óriási adagot).