Panna cotta

Az utóbbi időben semmit sem főzök, vagy amit főzök, az biztosan nem sikerül. Nincs jó szériám. Múlt héten sikerült az előfőzött tésztát is túlfőznöm. No comment. Zoli már csak nevet rajtam, én meg nyígok, hogy de így már megint nem lesz új poszt a blogra.

Szerencsére most hétvégén Zoli kitalálta, hogy csinál panna cottát. Király, gondoltam, ő megcsinálja, ő nem rontja el, mi megesszük én meg kirakom a blogra. Ehhez képest vasárnap délután ötkor még nyoma sem volt a desszertnek, Zoli meg elment otthonról, rám bízva a panna cotta elkészítését. Persze hozzátette, hogy ne aggódjak, minden mehet bele egy lábosba, felforralom, belerakom a zselatint és jó napot.

Mivel tényleg egyszerűnek tűnt (az is volt), gondoltam megpróbálom. Persze rögtön fenn akadtam azon, hogy mennyi zselatintól lesz tutira megfelelő az állaga, majd miután válaszra leltem, jött a következő pont: mégis hogyan fogom én ezt kifordítani a pohárból?? Lelki szemeim előtt már ott lebegett a következő szörnyű posztfotó a széteső panna cotta-ról.

A net szerint mielőtt a krém a pohárba kerül, meleg/hideg (mindkét verziót olvastam) vízbe kell állítani a poharakat, majd mikor ki akarjuk fordítani belőle a desszertet, akkor meg meleg vízbe. Megint kiakadtam: hogyan tegyek egy hűtő-hideg poharat meleg vízbe, a nélkül hogy elpattanna? Ezt nem találtam járható útnak, így végül úgy döntöttem, hogy megfordítom a történetet. A gyümölcsöt teszem a pohár aljába, arra megy a krém és kanalazunk, nem borítunk.

Amúgy később találtam több ötletet is a kiborítós verzióra. Az egyik, a kimosott joghurtos pohár volt, a másikat pedig anno még egy vendégségben láttam évekkel ezelőtt. Sima 2 dl fehér eldobható műanyag pohár. Ezeknek aztán tutira nem árt a meleg víz, ha meg mégsem engednék el a krémünket, akkor fogunk egy ollót és szétnyírjuk a formát.

Hozzávalók (2 nagy adagnak felel meg)

2 dl maga zsírtartalmú tej (a tejnek azért kell maga zsírtartalmúnak lennie, hogy a két réteg (tejszín-tej) ne váljon külön. Legalább is ezt olvastam, és el is hittem)

2 dl habtejszín

1 teáskanál vanília kivonat

35 g cukor

2-3 db lapzselatin

Gyümölcsöntet

150 gramm gyümölcs (én epret használtam)

ízlés szerint cukor

Első körben készítsük el az epret. Ehhez megmostam a gyümölcsöt, felvágtam apróra és közepes lángon addig főztem, amíg kevés levet engedett. Ekkor kóstolás alapján két kanál cukrot is adtam hozzá, majd az egészet leturmixoltam. A poharak aljába egyenlően elosztottam a gyümölcsöt és félretettem hűlni.

Jöhetett maga a panna cotta.

A történet tényleg nagyon egyszerű. A tejet, a tejszínt a cukrot és a vaníliát tegyük egy lábosba, és kevergetés közben melegítsük fel. Nem kell felforralni (mondjuk én akkor kaptam le, mikor az első forrásra utaló buborékok megjelentek) a lényeg, hogy jó meleg legyen a folyadék. Ha ez megvan, le is kapcsolhatjuk a tűzhelyet.

A még forró folyadékhoz adjuk hozzá egyesével a lapzselatinokat. Tegyük bele az elsőt és kevergessük addig, amíg fel nem oldódik. Majd jöhet a második és az én esetemben volt egy harmadik is, csak hogy biztosra menjek. (Amúgy utólagos véleményem alapján 2-2,5 is elég lett volna.)

Ha már mind a három zselatin benne van, akkor is kevergessük még pár percig, hogy biztosan feloldódjanak a lapok.

A lapzselatin csak a hideg hatására fogja összerántani a folyadékot, így ne ijedjünk meg, a krém állaga teljesen folyós lesz az után is, hogy a lapok feloldódtak. 10 percre tegyük félre hűlni, majd vegyük elő a poharakat, és öntsük rá óvatosan az eperre a folyadékot. Használjunk merőkanalat, mert ha csak simán a lábosból öntjük ki, akkor előfordulhat, hogy a nagy lendületben felkavarjuk az eperszószt és egy vegyes trutyi lesz a végeredmény.

Tálalás előtt fél napra tegyük a hűtőbe.

Epres tiramisu

Nálam itt a tavasz, így itt az eperszezon :) Na jó, az eper még tavalyról van, akkor valamiért nem fogyott el, így egy kis dobozban a fagyasztóba is került belőle. Hogy ez milyen jó döntés volt! Amikor most kiolvasztottam, félő volt, hogy az egész tiramisuból nem lesz semmi, mert ahogy megcsapott az eperillat, el is kezdtem falni őket. Nyammm....alig várom már az idei eperszezont!

A neten keringő receptekhez képest én igen leegyszerűsített változatot készítettem. Se felvert tojáshab, se tojássárga nem került bele. Ennek köszönhetően az adag is kisebb lett, (két kiadós pohár) de az tömény eperíz volt!

Hozzávalók

babapiskóta
kávé
20 dkg eper
25 dkg mascarpone
porcukor
étcsokoládé

Az elkészítést sem bonyolítottam túl. Az epret leturmixoltam, majd hozzákevertem a mascarponet. Jól keverjük el, majd adjunk hozzá porcukrot. Pontos mennyiséget nem írnék, függ a gyümölcs édességétől és persze a saját édesszájúságunktól is. Én ilyenkor mindig kanalanként adom hozzá a cukrot. Jól elkeverem, megkóstolom, majd ha szükséges, akkor adok hozzá még cukrot.

Az összeállításhoz főzzünk le kávét két személyre (kb.), az étcsokit pedig olvasszuk fel.

Kezdődhet a rétegezés, pont úgy, mint a tiramisunál. Áztassuk be a babapiskótát, majd tegyük az edénybe. Öntsük le a krémmel, majd locsoljuk meg az olvasztott csokoládéval.

Addig folytassuk a rétegezést, amíg el nem fogynak a hozzávalók. A tetejét is locsoljuk meg csokoládéval.
Fogyasztás előtt fél napra tegyük be a hűtőbe.

Mihez kezdhetünk hat kiló eperrel

Kép forrás: Innen

Annak ellenére, hogy egy tetű lassúságával írom az új posztokat, az eperszezonnak köszönhetően dübörög a blog nézettsége. Napról-napra látogatottsági rekordokat dönt az oldal (persze csak a saját rekordjait). Szeretnék egy kis segítséget nyújtani azoknak, akik épp hat kiló eper fölött tanakodnak, mihez is kezdjenek vele, ezért összeszedtem az oldalon fellehető összes epres receptet ebbe a posztba.

Az első, és leggyorsabb feldolgozási módszer a lekvár/dzsem főzés. Mivel tavaly munka utána, este érkezett az eperszállítmányom nem vacakoltam hagyományos befőzéssel, hanem a gyorsabb, jamfixes utat választottam: Eperlekvár készítése

A lekváron felül még mindig bőven volt eprem, ennek egy részét eltettem a fagyasztóba. Ehhez nincs külön poszt :) Egyszerűen csak megmostam az epreket, levettem a zöld kalapjukat, megvártam míg megszáradnak, majd telepakoltam velük egy dobozt. Aki most először szeretne fagyasztóba tenni epret, annak jelezném, hogy kiolvasztáskor elég gusztustalan lesz az eredmény, mert összesnek, plöttyek lesznek a gyümölcsök, vagyis senki se számítson arra, hogy decemberben a TV előtt roppanós epret fog enni a fagyasztóból.

A fagyasztott eper viszont tökéletesen megállja a helyét minden más módon, ahol a friss eper is:

Felhasználhatjuk torták krémjéhez: Eperkrémes torta

Készíthetünk belőle eperturmixot: Eperturmix

Vagy akár fagylaltot is: Eperfagyi

Ehhez csinálnom kell új fotót :)

 

Az idei évben a nagy epres álmomat élhettem ki, mivel hozzájutottam életem első igazán méregdrága pezsgőjéhez, amihez elnassoltunk egy kevés idei epret (a filmekben mindig így rendelik a hotelben:  "-Pezsgőt kérnénk és egy kis epret!"). Hát, nem volt akkora élvezet, mint gondoltuk, az eper finom volt, a pezsgő már kevésbé. Van ez így :)

 

(Forrás: Innen )

 

Epres-mascarponés torta

Már tavaly is nagyon izgatták a fantáziámat az eperkrémes torták, de valahogy felsültem vele. Mivel még mindig volt 50 dkg tavalyi eprem a fagyasztóban úgy döntöttem megpróbálom újra. Rengeteg ilyen receptet olvastam a neten, szinte minden blogon van ilyen recept, de valahogy igazából egyik sem tetszett. Az ok nagyon egyszerű: minden recept tejszínt is írt a mascarpone mellé, ami nekem egyáltalán nem tetszik. A mascarpone szerintem így is elég kalóriadús, nem értem miért turbózza mindenki még tejszínnel is.

A másik, amit nem akartam elfogadni: minden receptben írták, hogy lapzselatint is tettek a krémbe. Én úgy gondolkodtam, hogy a tiramisuba sincs, mégsem lesz folyós a krém, csak minimálisan, ezért én erre hivatkozva kihagytam ezt a krémből. Nem kellett volna. Így is jó volt, de amikor felszeltem a tortát, akkor buggyant a krém mindenhol. Azt kell mondanom, hogy lapzselatinnal valószínűleg ez nem történt volna meg.

A tészta egy sima hat tojásos piskóta tészta volt, annyi változtatással, hogy a hat kanál lisztből kettőt lecseréltem púpos kanálnyi keserű kakaóporra. Ezt leszámítva mindent ugyanúgy csináltam, mint a korábbi piskóta receptemben: Piskóta tészta

25 cm-es tortaformában kb. 10-15 perc alatt sült meg 190 fokon. Mielőtt kiszedjük, végezzünk tűpróbát a tészta közepén.

A krémhez 50 dkg epret kézi mixerrel leturmixoltam, elkevertem benne 25 dkg mascarponet. Kb. 6 kanál cukrot adtam hozzá, de ez ízlés és eper függvénye is, így mindenki kóstolással döntse el, hogy mennyi cukrot ad hozzá.

A tésztát kétfelé vágtam - jelentem a híres-neves tortafűrész semmire sem jó :( , így késsel küzdöttem.

Az egyik lapot egy tányérra tettem és visszaraktam köré a tortaforma szélét, hogy megtartsa a krémet.

Rámertem a krém kicsit több mint felét, ráhelyeztem a másik tésztát, majd befedtem a maradék krémmel. Az egészet beraktam a hűtőbe (fél napig is pihentethetjük).

Felszolgálás előtt vegyük le róla a tortaforma szélét. Ezt még nálam is jól bírta a krém, csak a torta oldalán folyt végig, de ez nem is volt baj. A díszítéshez friss epret vágtam rá, majd megöntöztem olvasztott keserű csokoládéval. Ehhez elég kb. két sor, amit megolvasztunk és kanállal rápöttyözzük. Ha nem lenne elég folyós, akkor kevés vízzel hígítsuk.

Ezt követően pedig kifutottam vele az erkélyre és gyorsan lefényképeztem mielőtt a krém megadta magát.

Eperturmix

Már megint nem főztem a hétvégén, mostanában ez elég jellemző rám, ugyanis most hétvégén sem fogok. Az utóbbi időben a fagyasztóba rejtett maradékokkal és kajarendeléssel próbálom átvészelni a hétköznapokat, hétvégén meg mások hűtőjét eszem üresre. (Nórikám, a kókuszkockákra azóta is csorog a nyálam!) Ennek "köszönhetően" nem halad a blog, én viszont nagyon kipihent vagyok és kudarcok sem érnek a konyhában. Egész jó kombináció, bár a blog nézettségének sajnos nem tesz túl jót :( 

A pár heti bejelentésemnek köszönhetően (nincs ötletem mit főzzek) kaptam több receptet is, így már csak a lustaságomat kell legyőznöm, és előbb-utóbb születik majd egy poszt. (Jövő hét elejében bízom, ugyanis kifogyott a fagyasztó, és még fizetésnap sincs, így kezdek sarokba szorulni.)

A dögmeleg május elseje és a tavasz elmaradása viszont kiváltotta belőlem, hogy felhasználjam egy részét a tavalyi lefagyasztott epernek (no meg bízom egy új, friss szállítmányban, aminek kell majd a hely). Fagyi még nem készült, helyett turmixot gyártottam, jól lehűtöttem és egy ültő helyembe felhörpintettem az egészet. 

Egy nagy marék epret leturmixoltam, mézzel édesítettem és felöntöttem tejjel (használhatunk natúr joghurtot és tejet fele-fele arányban).

Jó hűsölést mindenkinek! Remélem megvárja minden olvasó, amíg rendesen visszatérek :)

Eperfagylalt

A fagylalt nálam most az új őrület. A dagasztógéphez lehet venni kiegészítőnek fagylaltgépet is, amiről már az elején tudtam, hogy muszáj beszereznem! Ugyan még csak kétféle fagyit készítettem vele, de már most nagy a szerelem. 

Tudom, hogy már messze nincs eperszezon, de hátha más is csinált úgy, mint én, és tett el fagyasztóba epret, amiből most csinálhat eperfagyit. : ) 

Ígérem, hogy a többi fagylaltrecept a szezonális gyümölcsökhöz fog igazodni, vagy nem gyümölcsfagyi lesz.

A recept elkészíthető fagylaltgép nélkül is. Ilyenkor az összekevert masszát egyszerűen tegyük be a fagyasztóba és 15 percenként keverjünk át.

Aki géppel csinálja, annak pár jó tanács:

• olvassa el a tájékoztatót, mert nagyon hasznos!
• a gépet a leírásnak megfelelő ideig tartsuk a fagyasztóban használat előtt
• az összeállított masszát jól lehűtve tegyük csak bele a gépbe. Akár már az elkészítés előtt egy nappal is be lehet keverni a fagylaltot.
• a masszát már működő gépbe kell folyamatosan önteni, ezzel el lehet kerülni azt, hogy a fagyi rögtön ráfagyjon a gép oldalára.
• a mi gépünk 30 percet írt elkészülési időnek, de kb. 10 perc után már jelezte is, hogy készen van. Gyorsan beletettem egy másik, már kikevert adagot is, hátha azzal még megbirkózik, de ahhoz sajnos már nem volt elég hideg a gép, így a citromfagyit már én is kevergetéssel oldottam meg. (A következő fagyi a blogon a citrom lesz.)

Hozzávalók

25 dkg eper
7 dkg cukor
1 dl habtejszín
1 dl magas zsírtartalmú tej
fél citrom leve

Az epret kiolvasztottam, összeturmixoltam és elkevertem benne a citrom levét és a cukrot.

Kicsit vérengzősnek hat, de nem öltem meg senkit.

Pár receptnél olvastam olyat, hogy a tejszínt fel kell verni, de sokan csak simán, folyékony állapotban adják a többi összetevőhöz. Én végül a felverés mellett döntöttem, de amikor hozzáadtam az eperhez, összeesett az egész, szóval nem tudom, hogy volt-e ennek bármi értelme.

Nem túl gusztusos.

Akinek nincs fagyigépe, az végzett is. A masszát tegye bele egy dobozba és mehet is a fagyasztóba. 15 percenként egy alapos keverés rajta (azt nem írják sehol, hogy hányszor, szerintem addig kell csinálni, amíg a kívánt állagot el nem éri), és készen vagyunk.

Aki géppel dolgozik tovább, az öntse egy kancsóba a masszát (így könnyű lesz majd beleönteni a gépbe) és tegye pár órára a hűtőbe.

Állítsuk össze a gépet, öntsük bele a fagyit a már működő gépbe, és elkészítés után már fogyaszthatjuk is.

A házi fagyi állaga sosem lesz olyan, mint a boltié (keményebb lesz), ezért felhasználás előtt érdemes kicsit szobahőmérsékleten tartani, hogy könnyebben adagolható legyen.

Cserébe viszont azt teszünk bele, amit csak akarunk!

Eperlekvár, befőzés

Már télen eldöntöttem, hogy idén először én is főzök be lekvárt. Az első erre alkalmas gyümölcs ugye az eper, ráadásul ezt nagyon szeretem is, így eperlekvárt készítettem. Gyerekkori emlékeimben úgy él a lekvárfőzés, mint egy órákig tartó kínzás, 40 fokban. A nagyi konyhájában ipari mennyiségű barack rotyog egy traktorkerék méretű fazékban, melynek keveréséhez emlékeim szerint egy, a derekamig érő fakanálra volt szükség. A főzéshez szolgáló hőt a sparhelt szolgáltatta. Télen biztos hangulatos lett volna, de 35 fokban kicsit sem volt az.

Persze most is anyukámhoz fordultam, aki szerencsére közölte, hogy semmi pánik, ez nagyon egyszerű, vegyek jamfixet, kövessem az utasításokat és pikk pakk készen leszek (persze ennyire nem volt egyszerű, többször hívtam a kérdéseimmel, de elkészült a remekmű).

Hozzávalók

Eper (3,5 kg)

Kristálycukor (én kicsit kevesebb, mint 1 kg-ot tettem bele)

Jamfix: ez egy jó találmány, van benne tartósítószer és sűrítő anyag is. A hátulján szerepel, hogy hány kiló gyümölcshöz mennyi jamfix kell, illetve mennyi cukor.

Ez összesen 6 kg eper, de nem használtam fel mindet.

Előkészület: a befőttes üvegeket alaposan mossuk el. Tegyük őket egy tepsibe, és öntsük alá forró vizet. Így az üvegek átmelegszenek és nem fognak elpattanni, amikor belemerjük a lekvárt.  

Főzés előtt az epret ki kell csumázni (a zöld kupakját kivenni), és kiszedni belőle az esetleges rohadt szemeket. A jó epreket alaposan mossuk meg. Ez azért fontos, mert ha koszos marad, akkor megromlik a lekvár. A mosáshoz a legjobb az, ha kisebb adagokban egy szűrőbe tesszük, és folyó víz alatt a csapnál jól átmossuk. Fontos az is, hogy jól lecsöpögtessük és csak utána tegyük a lábosba. Én először egy másik lábosra állítottam a szűrőt, majd az epreket papírtörlőre borítottam és megvártam, hogy a maradék vizet felszívja a papír (konyharuhát azért nem tanácsolom, mert nem jön ki belőle az eper leve). Amúgy a papírt szerintem ki is lehet hagyni (én csak szó szerint követtem az anyai utasításokat), de ha használunk, akkor figyeljünk rá, hogy ne maradjanak az epreken  papírdarabok.

Ezt követően az eprek mehetnek egy nagy fazékba. Én darabos lekvárt akartam készíteni, ezért az összes epret egészben tettem a lábosban (egy részéből lé lett, a másik része meg fél- vagy egész darabokban maradt). Aki nem akarja, hogy darabos maradjon, az vágja félbe az epreket, mert így teljesen szétfő, vagy a végén a forró lekvárt turmixolja át (én ezt nem vállalnám be, mert az én botmixerem fröcsköl, a lekvár meg ugye forró, és megégetni nem akarnám magam.).

A fazekat ne pakoljuk tele, mert jön még hozzá a cukor, az eper pedig levet fog ereszteni. Plusz kevergetnünk is kell, szóval szükség lesz a helyre.

A jamfixet és a cukrot szórjuk rá az eperre, és magas lángon (én végig maxon főztem) kezdjük el főzni. Folyamatosan kevergessük, hogy ne égjen le! A jamfixből és a cukorból szerintem a leíráshoz képest használjunk kevesebbet: a jamfix jól sűrít, a cukrot pedig inkább a végén pótoljuk, ha már megkóstoltuk a végeredményt. Pl. az én eprem nagyon édes volt már magában is, így kevesebb cukor is elegendő volt hozzá.

(Jamfixből én 2,5 csomagot adtam 3,5 kg eperhez.)

A jamfix leírása szerint fel kell forralni az egész cuccot, majd három percig rotyogtatni, és mehet is az üvegekbe. 

Amikor letelt a három perc, akkor az egész még mindig folyós állagú (ez normális, mire kihűl be fog sűrűsödni). Ahhoz hogy lássuk, hidegen milyen állagú lesz a lekvár, egy keveset vegyünk ki egy tálba, és várjuk meg amíg kihűl (tegyük hűtőbe vagy fagyasztóba pár percre). Ha hidegen is folyik, akkor még szórjunk bele egy keveset a jamfixből.

Fogjunk egy merőkanalat és töltsük meg az üvegeket, majd szorosan zárjuk le a tetejüket. A jamfix leírása szerint fejre kell fordítani a teli üvegeket és készen is vagyunk. Mivel én vidéki gyerek vagyok, mást csináltam: nálunk a dunsztolás a szokás. Ennek a lényege, hogy jól betakargatva, lassan hűlnek ki a lekvárok. Ehhez tettem egy törölközőt egy lavórba, beleállítottam az üvegeket, betakartam őket, rátettem egy tollpaplanra, majd azt is ráhajtogattam. Arra tettem még egy termó takarót és körberaktam a díszpárnákkal.

És izgulok, hogy mi lesz a végeredmény : )