Rizsfelfújt

Jelentem, sikerült! Végre elkészült egy étel, ami ehető lett, így posztot is tudok írni belőle. Persze a siker nem volt teljes, ugyanis a formából csak így sikerült kiszednem a sütit:

Akinek van ötlete, hogy ez már megint miért történt így, az ne habozzon, írjon! (Ákos, mielőtt lecsapnád a labdát: a fotó a vaku miatt lett ilyen, azt tudom.)

A receptet újra Horváth Ilonától vettem.

Hozzávalók

12 dkg rizs
0,5 liter tej
1 dl víz
2 egész tojás
10 dkg cukor
1 kávéskanál liszt
2 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
(vanília)
5 dkg mazsola

Első körben a rizst kell megfőzni. Ehhez elegyítsük a vizet és a tejet, keverjük el benne a cukor felét és a citrom héját, majd öntsük rá a rizsre. A recept szerint csak fel kell forralni a tejet és rögtön le is kell zárni a tűzhelyet, majd félre tenni és megvárni, amíg a rizs felszívja az összes folyadékot. Először én is így próbálkoztam, de 10 perc után sem láttam semmi változást, ezért más receptekre hagyatkozva inkább elkezdtem főzni a rizst, takarékon, fedő alatt, úgy mint mikor köretnek készítem (Rizs készítése)

Így is vagy jó fél óra volt, ha nem több, mire felszívta az összes folyadékot. A legvégén, mikor már csak kevés folyadék volt rajta, lekapcsoltam alatta a tűzhelyet, nehogy leégjen. 

Amíg a rizs főtt szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját elkevertem a vajjal és hozzáadtam a cukor maradékát is. Hogy ezt tényleg így kellett e tenni, azt nem tudom, mert a receptben elfelejtkeztek a cukor maradékáról, így önkényesen döntöttem róla. A tojásfehérjékhez adtam egy csipet sót, majd betettem a hűtőbe. Csak közvetlenül az összeállítás előtt vertem habbá. Mivel csak egy hétköznapi gasztroblogger vagyok, vanília helyett csak aromát szoktam használni a sütikhez, így most is így tettem. A tojásfehérjéhez adtam hozzá a vanília aromát, de csak akkor, mikor már kemény habbá vertem (kb. 10 mp-el a vége előtt adtam hozzá).

Amikor a rizs kihűlt, hozzáadtam a tojássárgás masszát, a kávéskanál lisztet, majd belekevertem a tojáshabot is. Eddig nagyon pöpec volt minden, a nyers tészta íze is finom volt, így nem aggódtam.

Egy kuglófformát jó vastagon kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával és beleöntöttem a tésztát, majd 180 fokos sütőben kb. 40 percig sütöttem.

Még a fenti látványkor is bizakodó voltam, gondoltam szépen kicsúszik majd a formából a tészta, pöpec fotókat fogok lőni a napsütésben, de aztán megtörtént a már fent említett dolog; darabokban hullott ki a tészta a formából. Végül sikerült annyit összeszednem, amiből kijött egy valamire való fotó, a többit meg darabosan ettem meg.

Tálaláskor használhatunk csokiöntetet, baracklekvárt vagy akár málnaszörpöt is. Nekem egyik sem volt itthon, így én eperlekvárral ettem.