Nem szeretem a tarhonyát. Önös blogérdekektől vezérelve mégis kénytelen voltam életemben először készíteni. Történt ugyanis, hogy kitűztünk egy nézettségi célt Norbival az év végére. Egész jól haladunk, de Norbi a héten erős célzásokat tett arra, hogy ki kell tenni a blogra a tarhonyát is, mert arra rengetegen keresnek a Google-ban. (Norbi mindenféle Google figyelő oldalt ismer.) Kérdezgette szeretem-e, mondtam, hogy nem, és persze felvetettem azt is, hogy mit fogok kezdeni vele: megfőzöm és kidobom? Mire Norbi rögtön rávágta a megoldást: tegyek rá sok tejfölt, úgy jó lesz. Ez a mondat végül telibe talált, így hazafelé vettem 0,5 kg tarhonyát (kisebb kiszerelés nem volt). Szerencsére itthon kiderült, hogy Zoli tk. megeszi a tarhonyát, én meg majd megfogadom Norbi tanácsát és rengeteg tejföl rakok rá, mert a tejföllel minden finom.
Első lépésként feltúrtam a netet és utána jártam, hogyan is kell tarhonyát készíteni. Tudom, röhejes, hogy más blogokat néztem meg ahhoz, hogy cikket írjak az én blogomra arról, hogyan is kell tarhonyát csinálni, de máshogy ez nem ment. Végül kiderült, hogy úgy kell csinálni, mint a rizst. Azt meg ugye már tudok csinálni (itt a bizonyíték: http://katasztrofa-konyha.blogspot.hu/2011/11/hogyan-keszitsunk-rizst.html ) így egész felbátorodtam.
Hozzávalók (kb. 2 főre)
15 dkg tarhonya
olaj
víz
só
bors
Először is mérjük ki a tarhonyát. Én a rizsfőzős bögrénkbe tettem a feléig tarhonyát (ez volt 15 dkg). Az egészet beleöntöttem egy lábosba és kb. két teáskanálnyi olajat öntöttem rá.
Kezdjük el keverni a tarhonyát (itt még nem gyújtottam alá). A lényeg az, hogy az olaj az összes szemet bevonja, de ne álljon a lábos alján. Ehhez tényleg nagyon kevés olaj kell csak.
Tényleg ilyen szép fényes lett az olajtól. Látványos, ahogyan felveszi az olajat. |
Szórjunk rá sót és borsot is. Én a sóval még mindig bajban vagyok, pedig megfogadtam Zoli tanácsát, ami így hangzott: "-Többet tegyél annál, mint amit elégnek gondolsz!" Hát köszi! (Amúgy így sem lett elég.)
Mérjük ki a vizet a bögrébe. Sok recept 2-2,5-szer annyi vizet írt, mint amennyi a tarhonya volt. Én nem voltam bátor, és csak dupláztam, vagyis a fél bögre tarhonyához egy bögre vizet számoltam, amit előre felforraltam.
Most tettem csak a tűzre a lábost és elkezdtem pirítani a tarhonyát. Olyan 7-es fokozaton csináltam (9 nálam a maximum). Kevergettem, picit vártam, majd megint kevergettem. Így telt el több perc is, mire szépen elkezdett barnulni. Zoli fel is világosított, hogy ettől lesz vegyesen világos-közép-és sötétbarna a tarhonya.
Amikor már szép színes volt a tészta (fenti kép), ráöntöttem a vizet, és kis lángon (3-as), fedő alatt kb. 15 percig főztem (ennyit írt a zacskó).
Ekkor még elég vizesnek tűnt az egész, de kb. újabb 15 percig fedő alatt állt, és szépen felszívta a maradék vizet is. Őszintén szólva el nem tudom képzelni, hogy 2,5-szeres vizet hogyan szívott volna fel.