2012. október 31., szerda

Hogyan készítsünk tarhonyát?


Nem szeretem a tarhonyát. Önös blogérdekektől vezérelve mégis kénytelen voltam életemben először készíteni. Történt ugyanis, hogy kitűztünk egy nézettségi célt Norbival az év végére. Egész jól haladunk, de Norbi a héten erős célzásokat tett arra, hogy ki kell tenni a blogra a tarhonyát is, mert arra rengetegen keresnek a Google-ban. (Norbi mindenféle Google figyelő oldalt ismer.) Kérdezgette szeretem-e, mondtam, hogy nem, és persze felvetettem azt is, hogy mit fogok kezdeni vele: megfőzöm és kidobom? Mire Norbi rögtön rávágta a megoldást: tegyek rá sok tejfölt, úgy jó lesz. Ez a mondat végül telibe talált, így hazafelé vettem 0,5 kg tarhonyát (kisebb kiszerelés nem volt). Szerencsére itthon kiderült, hogy Zoli tk. megeszi a tarhonyát, én meg majd megfogadom Norbi tanácsát és rengeteg tejföl rakok rá, mert a tejföllel minden finom.

Első lépésként feltúrtam a netet és utána jártam, hogyan is kell tarhonyát készíteni. Tudom, röhejes, hogy más blogokat néztem meg ahhoz, hogy cikket írjak az én blogomra arról, hogyan is kell tarhonyát csinálni, de máshogy ez nem ment. Végül kiderült, hogy úgy kell csinálni, mint a rizst. Azt meg ugye már tudok csinálni (itt a bizonyíték: http://katasztrofa-konyha.blogspot.hu/2011/11/hogyan-keszitsunk-rizst.html ) így egész felbátorodtam.


Hozzávalók (kb. 2 főre)

15 dkg tarhonya
olaj
víz
bors


Először is mérjük ki a tarhonyát. Én a rizsfőzős bögrénkbe tettem a feléig tarhonyát (ez volt 15 dkg). Az egészet beleöntöttem egy lábosba és kb. két teáskanálnyi olajat öntöttem rá.


Kezdjük el keverni a tarhonyát (itt még nem gyújtottam alá). A lényeg az, hogy az olaj az összes szemet bevonja, de ne álljon a lábos alján. Ehhez tényleg nagyon kevés olaj kell csak. 

Tényleg ilyen szép fényes lett az olajtól. Látványos, ahogyan felveszi az olajat.
Szórjunk rá sót és borsot is. Én a sóval még mindig bajban vagyok, pedig megfogadtam Zoli tanácsát, ami így hangzott: "-Többet tegyél annál, mint amit elégnek gondolsz!" Hát köszi! (Amúgy így sem lett elég.)

Mérjük ki a vizet a bögrébe. Sok recept 2-2,5-szer annyi vizet írt, mint amennyi a tarhonya volt. Én nem voltam bátor, és csak dupláztam, vagyis a fél bögre tarhonyához egy bögre vizet számoltam, amit előre felforraltam.
Most tettem csak a tűzre a lábost és elkezdtem pirítani a tarhonyát. Olyan 7-es fokozaton csináltam (9 nálam a maximum). Kevergettem, picit vártam, majd megint kevergettem. Így telt el több perc is, mire szépen elkezdett barnulni. Zoli fel is világosított, hogy ettől lesz vegyesen világos-közép-és sötétbarna a tarhonya. 


Amikor már szép színes volt a tészta (fenti kép), ráöntöttem a vizet, és kis lángon (3-as), fedő alatt kb. 15 percig főztem (ennyit írt a zacskó).

Ekkor még elég vizesnek tűnt az egész, de kb. újabb 15 percig fedő alatt állt, és szépen felszívta a maradék vizet is. Őszintén szólva el nem tudom képzelni, hogy 2,5-szeres vizet hogyan szívott volna fel.


Végül én is megkóstoltam, és meg kell mondjam, egész jó lett! Pedig tejfölt sem tettem rá :)

2012. október 24., szerda

Quiche



Ez a receptötlet most Dóritól jött Chile-ből. Már a második beszélgetésünkön merült fel, hogy ő rendszeresen csinál quiche-t (ejtsd: kis) én meg nem tudtam, hogy miről van szó. Úgyhogy kaptam egy linket, sok-sok képpel, no meg még több linket sok-sok recepttel. Aztán beugrott, hát persze: Monica a quiche-be sütötte bele a kék műkörmét, mikor elmónikázta az anyja partiján a főzést :) (Jóbarátok, 4. évad 3 rész.)

A quiche-be Dóri szerint az a jó, hogy azt teszünk bele, amit csak akarunk. Majd pikk-pakk fel is sorolt párat az ő kedvencei közül:
 - cukkinis-répás
 - póréhagymás-gombás-kukoricás
 - rikottás-spenótos
 - rukkolás-kéksajtos (a Blogger szerint ez így nem jó, a cserére ajánlott szavak: kétkerék-hajtásos)

Aki egyszerre több verziót is szeretne kipróbálni, az készítheti  muffin formában is a quiche-t, így már adott a lehetőség arra, hogy minden muffin más ízű legyen.
 
Mivel Zoli nem nagy fenti-összetevőket-evő, ezért én a cukkinis-baconos verzió mellett döntöttem, és láss csodát: Zoli evett belőle! Persze, volt rajta bacon is, no de akkor sem tagadhatja le, hogy cukkinit evett! 

Dóri már profi quiche tészta gyúró, ezért pontos összetevőket nem tudott nekem mondani, de az alábbi tésztát ajánlotta a figyelmembe:
(A recept forrása: http://starfokker.blogspot.hu/2009/07/cukkinis-quiche_29.html )

Hozzávalók
(28 cm-es formához)


A tésztához

1 tojás
12,5 dkg vaj
25 dkg liszt
1 csapott teáskanál só
kb. 4 cl hideg víz, ha nem állna össze a tészta

A hozzávalókat készítsük elő egy edénybe és kezdjük el gyúrni. A vajat az ilyen tészták esetében nem szabad olvasztani, a lényeg, hogy hidegen dolgozzunk vele. Nekem nagyon nem akart összeállni, ezért adtam hozzá vizet is. Így már sikerrel jártam. 


A kész tésztát celofánba csomagoltam és kb. 2 órára hűtőbe raktam. 


Egy kerek formát kikentem vajjal, majd a hideg tésztát lisztezett felületen próbáltam kör alakúra nyújtani. Több-kevesebb sikerrel jártam, így kibéleltem a tésztával a formát. Megszurkáltam villával jó sok helyen és újra a hűtőbe raktam. A villás szurkálás azért fontos, mert ha nem tesszük, akkor sütés közben megemelkedik a tészta közepe. (Én még sütés előtt közvetlenül is szurkáltam egy kört.)


Amíg újra a hűtőben pihen a tészta, állítsuk össze a tölteléket.
Az utolsó mozzanat, bármilyen tölteléket is használunk, az hogy a végeredményt nyakon kell önteni az alábbi öntettel:

Az öntethez

2 dl tejszín
2 egész tojás
bors
szerecsendió
(reszelt sajt)

A tojásokat felverjük, mintha rántottát készítenénk. Öntsük bele a tejszínt, majd fűszerezzük sóval, borssal, reszelt szerecsendióval. Közben kóstolgassuk, egyik fűszerből sem kell túl sok bele. Sajtot én csak éppen hogy tettem bele. Ez lehet bármilyen sajt, de ne essünk túlzásba, nem pizzát készítünk, így nem kell bele őrült sok sajt. Dóri a legtöbbször nem is tesz bele. 


Feltét

Az összes hozzávalót, amit rá szeretnénk tenni, főzzük-készítsük elő. A saját quiche-ünk esetében én baconcsíkokat használtam, amiket egy serpenyőben elősütöttem.


A szeletekre vágott cukkiniket szintén serpenyőben sütöttem elő, egy kevés olíva olajon. Mindkét oldalát sütöttem egy kicsit, hogy színt kapjanak.


Ezen felül én még szeletekre vágott vöröshagymát is tettem bele, amit szintén elősütöttem pár percig. Az egészhez amúgy egy serpenyőt használtam, egymás után sütöttem őket, csak a bacon zsírját nem használtam fel. 

Közben előmelegíthetjük 200 fokra a sütőt. Tegyük be a tésztát, csak úgy üresen, és pár percig (kb. 5 percig) süssük. Más recepteknél hosszabb időt javasoltak, 10-15 percet, de nekem, nagyon hamar látványosan sülni kezdett a tészta, így nem mertem tovább várni. Vegyük ki és szórjuk bele a tölteléket. 


Először a cukkinit raktam, arra jöttek a bacon szeletek, majd a hagyma és végül ráöntöttem a tejszínes öntetet. 



40 percig sütöttem kb. 190 fokon. Ha a széle vagy a teteje nagyon pirulna, akkor alufóliával takarjuk le.


Én nem csináltam hozzá salátát, de azzal tényleg csak jobb lehet!

2012. október 15., hétfő

Koczor dédi diótortája



Hihetetlen, de ma egy éves a blog. EGY ÉVES! Ezt muszáj megünnepelni, méghozzá Koczor-dédi diótortájával. Nem diós, hanem diótorta, és isteni finom! A receptet még nővérem fedezte fel és a torta azóta is nagy kedvencünk. Már régóta ígérgetem Ákosnak a tortát (ezzel az ígérettel engedett be diót szedni a kertjükbe, még tavaly), de a torta azóta sem készült el. Na de most!

Tündi, ez a torta neked is szülinapi, készülhetett volna akár februárban is :)


Hozzávalók

A tésztához


6 tojás
6 evőkanál cukor
1 csomag vaníliás cukor
6 púpozott evőkanál darált dió (kb. 15 dkg)
6 lapos evőkanál zsemlemorzsa
(1 sütőpor vagy egy teáskanál szódabikarbóna)

A krémhez

12 dkg vaj
25 dkg darált dió
6 evőkanál porcukor
1 dl tej (a recept szerint, de tapasztalt Koczor dédi diótorta készítők szerint 2-3 dl tej kell bele)
1 evőkanál zsemlemorzsa
rum
vanília aroma

Először a tésztát kell elkészíteni. A tojásokat válasszuk szét, a sárgájához keverjük hozzá a cukrokat, a darált diót és a morzsát. Ne ijedjünk meg, nagyon kemény masszát fogunk kapni.

Még is csak ijedjünk meg: anyukám megmondta, hogy ez így nem jó. A helyes sorrend: először keverjük el a tojások sárgáját a cukorral, majd adjuk hozzá a felvert tojáshabot. A szárazanyagokat csak a habra szórjuk rá, több adagban. Csak akkor adjuk hozzá a következő adagot, ha már szépen elkevertük benne az előzőt.


A tojásfehérjéhez adjunk egy csipet sót és szórjuk bele a sütőport vagy szódabikarbónát. Nekem csak majdnem egy éve lejárt sütőporom volt itthon, így én szódabikarbónát használtam, de ezzel is szépen feljött.


A felvert tojáshabot óvatos, de határozott mozdulatokkal keverjük hozzá a masszához.

Az eredeti recept 26 cm-es tortaformát ír, de nekem csak 27 és 22 cm-es formám van. Mivel inkább magas tortát szerettem volna, a kisebb formát választottam. Az alját kibéleltem sütőpapírral, kicsi olajjal kikentem és belekanalaztam a tésztát.


200 fokra előmelegített sütőbe tettem, 10 perc után pedig letekertem 180 fokra a hőfokot. Kb. fél órán át sütöttem. Fontos, hogy végezzünk tűpróbát, mielőtt kivesszük a tésztát. Ehhez egy hústűt (vagy kiskést) bökjünk bele a tészta közepébe úgy, hogy leérjen a forma aljáig. Akkor jó, ha kihúzzuk, és a késen nincsen már nyers tészta.


Vegyük ki a sütőből és várjuk meg, amíg kihűl (nekem kicsit beesett a közepe, de szép magas maradt).
Ott böködtem meg a késsel (vennem kellene egy hústűt)
A krémhez tegyük a diót, a morzsát és a tejet egy lábosba és futtassuk meg. Legalább is ezt írja az eredeti recept. Nem tudom a futtatás pontosan mit takar, én kicsit hagytam alacsony lángon, de az egész összeállt egy kupacba, így az alja kezdett lekapni, szóval ez a mozdulat nálam kb. 2 percig se tartott.

Előtte.

Utána.
A vajat megolvasztottam egy kis lábosban, nem forrt, csak olvadt volt, elkevertem benne a porcukrot, majd a dióhoz adtam. Várjuk meg, amíg a dió kihűl és csak akkor adjuk hozzá a vajat. Tegyünk bele 1-2 evőkanál rumot és egy teáskanál vanília aromát.

Amikor kihűlt a tészta, három részre vágtam. Ez továbbra sem megy nekem, a középső szelet mindig darabokra esik, így akinek van bevált receptje a torta részekre vágásához, az kérem, ne habozzon és kommenteljen!

Sok-sok dió van benne.
A krémmel megkentem és egymásra tettem a szeleteket, majd a torta külsejét is bevontam. Persze próbáltam takarékosan bánni a krémmel, így a végére túl sok maradt belőle, ezért kénytelen voltam leszedni a legfelső réteget, és még kenni egy kis krémet középre.


A tetejét díszítsük dióval. Tegyük fél napra hűtőbe, hogy jól összeérjenek az ízek.

Ezt a verziót tesóm csinálta. Ő a krémhez kb. 3 dl tejet adott.


2012. október 8., hétfő

Sajtos csirke


Múlt héten sikerült három csomaggal is vennünk a világ legócskább sajtjából. Az állaga kb. a kenhető sajtnak felelt meg, reszeléskor darabokra esett szét, a lereszelt sajt pedig csomókba állt össze. Mindent megtettünk, hogy minél előbb elfogyjon (már csak egy fél kocka van), ettünk bolognait sok sajttal, melegszendvicset sok sajttal, de csak nem akartunk kifogyni belőle. Ekkor jött a mentő ötlet, csináljunk belőle sajtos csirkét, nagy lépést téve a felé, hogy végre elfogyjon ez a förmedvény!


Hozzávalók

csirkehús (lehet filézett csirkemell, csirkecomb, vagy egész csirkecomb)
trappista sajt
liszt
tojás

olaj

Nálunk most csak csirkemell volt itthon, így abból készült az ebéd. Első lépésként szeletekre vágtam a húst és besóztam. Jelentem: életemben először tökéletesen sóztam be egy húst! Mindenkinek, aki pont olyan analfabéta ebben, mint én, üzenem, hogy van remény! Sok megfigyelés és rosszul besózott húsok után végre, megcsináltam! Annyira megcsináltam, hogy még Zoli is evett belőle!


A sajtos húst mi úgy szoktuk elkészíteni, mint a rántott húst: lisztben és tojásban forgatjuk meg, de a végén nem zsemlemorzsát használunk, hanem reszelt sajtot. 


Szóval: liszt, majd tojás, majd reszelt sajt és mehet is a tepsibe vagy jénai tálba. Persze az ócska sajttal ez sem volt egyszerű, a végén már gombóc méretű sajtok tapadtak a kezemhez. A végén a húsok tetejét kb. 1-1,5 evőkanál étolajjal locsoltam meg, majd letakartam alufóliával a tepsit.


180 fokos sütőben, fólia alatt kb. 25 percig sütöttem, majd levettem a fóliát és magas lángon rápirítottam a sajtot. Ha filézett combot vagy egészben sült csirkecombot sütünk, akkor emeljük meg a fólia alatti sütés idejét.

2012. október 3., szerda

Zabpelyhes-csokis teasütemény


Ezeket a sütiket még pár hete csináltuk: Saci volt a főszakács, Andris (gyerek I.) volt a nyers tészta-lopkodó, sütőhőfokot titokban állító, Lenke (gyerek II.) volt a néző, jómagam pedig Lenke hurcolója.

A fotók most sem lettek túl élesek, szépek stb. de két gyerek mellett, telefonnal ennyire futotta.
A sütiket egyébként a közösségi lépcsőház festésére készítettük, ahol váratlanul főszerephez is jutott a végeredmény: "...Különben ennek a sütinek köszönhető, hogy nem maradt el a falfestéses közösségi nap. Csak hárman gyűltek össze, úgy gondolták, hogy akkor hozzá se fognak, de amikor jöttem a sütivel, kitalálták, hogyha süti van, akkor már csinálják."


Hozzávalók

30 dkg zabpehely
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
15 dkg cukor
2 tojás
két tábla (200 g) étcsokoládé (nem kell magas kakaótartalmú, megfelel a sima táblás étcsoki is)
fél csomag sütőpor
1 kiskanál fahéj
25 dkg vaj vagy margarin


Az elkészítés igen egyszerű: egy tálba összekeverjük a szárazanyagokat micsoda szakszavakat tudok már): a lisztet, zabpelyhet, sütőport, fahéjat és az apróra feldarabolt csokoládét. Lehetőleg ezt egy nagyobb edénybe tegyük, hogy utána még hozzá tudjuk adni a többi hozzávalót is.


A maradék hozzávalókat egy másik tálba öntjük és jól elkeverjük. A margarint nyugodtan olvasszuk fel, hogy könnyebb dolgunk legyen.

Ha ezzel megvagyunk, akkor jöhet az elegyítés. Öntsük össze a két tál tartalmát és alaposan dolgozzuk el.


Gyúrjunk kis gombócokat (kb. mint a paradicsomos húsgombócok gombócai), lapítsuk kb. egy cm vastagra és szép sorban tegyük őket sütőpapírral kibélelt tepsibe.

Ekkora a gombóc.

Itt nyomtuk szét :)

180 fokra előmelegített sütőben 20 percig süssük. Nekünk ez most kicsit tovább tartott, mivel Andris cselesen 90 fokra tekerte a hőfokot, mikor nem figyeltünk.

Menekül a sütőhőfok-elállító.
Van, amikor megáll :)
Sütés után hagyjuk negyed órát szikkadni.
És aki türelmesen kivárta a végeredményt:

Hol a sütim???!!!
Google+