Török pizza (pide)

A hétvégén Zoli kitalálta, hogy pacalt fog készíteni (ez lesz a következő poszt) és mivel én azt nagyon-nagyon nem szeretem valami más ebéd után kellett néznem. Elég régen ettem kelt tésztát, így gondoltam legyen pizza. Aztán beugrott ez a Limarás recepet: (http://www.limarapeksege.hu/2012/02/torok-pide-torok-pizza.html ), amit kb. egy éve vettem fel az elkészítendő ételek listájára. Itt volt hát az ideje, hogy el is készítsem.

Hozzávalók a töltelékhez

1 fej vöröshagyma

3 evőkanál olívaolaj

50 dkg darált hús (fele sertés, fele csirke)

2 g fokhagyma (nálam ez két gerezd volt)

1 mokkáskanál őrölt kömény

1/2 mokkáskanál őrölt fahéj

só, bors

1 doboz konzerv paradicsom

2 evőkanál paradicsompüré

szárított chili

csipet cukor

sajt a tetejére

Már most jelezném, hogy mivel hirtelen felindulásból készült az étel, az alábbi alkotóelemek hiányoztak nálam:

•  őrölt kömény: szeretem az ízét nagyon, de nem volt itthon, így kimaradt
•  darált hús: csak sertéshúsból készítettem, mert csirkehús nem volt itthon
•  sűrített paradicsom: nem került bele, mert nem volt itthon
•  chili: nem szeretem a csípős ételeket, így ez nálam most kimaradt

Nem mondhatom magamra azt, hogy túlzottan megzavar, ha valami nincs itthon egy ételhez :)

Hozzávalók a tésztához

50 dkg liszt

2 teáskanál só

3 evőkanál olaj

1,5 dl víz

1,5 dl tej

egy felvert tojás fele ( amásik felével a tésztát kenjük majd be)

2,5 dkg élesztő

A tészta mennyiségét én megfeleztem, mert Zoli ugye pacalt evett, csak magamnak pedig nem akartam fél kiló lisztből ebédet készíteni. Meg kell mondjam, hogy így is bőven elég volt. A fenti tészta feléből hat nagy szelet pizza jött ki, amiből kettő is elég volt délben ahhoz, hogy jól lakjak. Azért ehhez hozzájárult az is, hogy a töltelékből viszont egész adagot készítettem, amit mind fel is használtam a fél adagnyi tésztához.

Még egy utolsó megjegyzés: Limara csónak formájúnak nevezte a pizzát, de az enyémeket inkább csatahajónak hívnám. Az íze viszont nagyon finom lett, pedig életemben először készítettem olyan húst, amihez fahéjat adtam.

Első körben állítsuk össze a tölteléket. A vöröshagymát vágjuk fel apróra és pároljuk puhára az olívaolajon. Adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, a római köményt, a fahéjat és a chilit. Pár percig közepes lángon pirítsuk, majd adjuk hozzá a darált húst. Magas lángon addig főzzük a húst, amíg ki nem fehéredik. Sózzuk, borsozzuk. Közben többször keverjük át. Adjuk hozzá a paradicsomkonzervet, a sűrített paradicsomot és a cukrot, és addig főzzük, amíg jó sűrű lesz.

A tészta összeállításával nincs sok dolog. Az összes hozzávalót egy tálba mérjük, és összegyúrjuk. Habár a recept nem írja, és a tejet mindig langyosan szoktam a tésztához adni. Ha összeállt, takarjuk le gy tiszta konyharuhával és várjuk meg, amíg a duplájára kel.

Elvileg addigra a hús is kész lesz, így már csak össze kell állítani a pizzát.

Ehhez a tésztát osszuk 12 azonos darabra (én ugye csak 6 darabra osztottam), gyúrjuk gombóccá őket, majd 10 percig hagyjuk pihenni.

A tésztákból lisztezett felületen hosszú, vékony ovális formákat nyújtunk. Nekem baromi nagyok lettek, a töltéskor kevésnek éreztem a két kanál húst, ezért is használtam fel mind az 50 dkg-ot.

A formázás az alábbi volt:

A kinyújtott formának először az alsó és felső csücskét összenyomtam.

Ezt követően rátettem a tölteléket, 

majd a csónak szélét alakítottam ki. Ehhez a tésztát felhajtottam, és ahogy Limara is írta, behajtogattam a tésztát, úgy int mikor az ember a függönyt teszi fel, hogy szép hullámosan lógjon le.

Ezt követően gáztepsire pakoltam. Ez elég nehézkes volt, mert rögtön szét is esett az elsőnél a hajó. Vagy csináljuk az összeállítást már eleve a tepsin, vagy palacsintalapáttal, tortalapáttal a formák alá nyúlva küzdjük át a tésztákat a tepsibe. Kenjük le a tojássárgával, és ha akarunk, szórjunk rá köményt.

A húsokra reszeljünk sajtot, vagy tegyünk zöldséget (uborkát, paprikát, paradicsomot). Én persze csináltam egy tejfölöset is :)

Csatahajók, ha sorakoznak.

200 fokra melegítsük elő a sütőt (annyi kelés elég a tésztának, amíg bemelegszik a sütő), majd kb. 15-20 perc alatt süssük készre.

Rizsfelfújt

Jelentem, sikerült! Végre elkészült egy étel, ami ehető lett, így posztot is tudok írni belőle. Persze a siker nem volt teljes, ugyanis a formából csak így sikerült kiszednem a sütit:

Akinek van ötlete, hogy ez már megint miért történt így, az ne habozzon, írjon! (Ákos, mielőtt lecsapnád a labdát: a fotó a vaku miatt lett ilyen, azt tudom.)

A receptet újra Horváth Ilonától vettem.

Hozzávalók

12 dkg rizs
0,5 liter tej
1 dl víz
2 egész tojás
10 dkg cukor
1 kávéskanál liszt
2 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
(vanília)
5 dkg mazsola

Első körben a rizst kell megfőzni. Ehhez elegyítsük a vizet és a tejet, keverjük el benne a cukor felét és a citrom héját, majd öntsük rá a rizsre. A recept szerint csak fel kell forralni a tejet és rögtön le is kell zárni a tűzhelyet, majd félre tenni és megvárni, amíg a rizs felszívja az összes folyadékot. Először én is így próbálkoztam, de 10 perc után sem láttam semmi változást, ezért más receptekre hagyatkozva inkább elkezdtem főzni a rizst, takarékon, fedő alatt, úgy mint mikor köretnek készítem (Rizs készítése)

Így is vagy jó fél óra volt, ha nem több, mire felszívta az összes folyadékot. A legvégén, mikor már csak kevés folyadék volt rajta, lekapcsoltam alatta a tűzhelyet, nehogy leégjen. 

Amíg a rizs főtt szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját elkevertem a vajjal és hozzáadtam a cukor maradékát is. Hogy ezt tényleg így kellett e tenni, azt nem tudom, mert a receptben elfelejtkeztek a cukor maradékáról, így önkényesen döntöttem róla. A tojásfehérjékhez adtam egy csipet sót, majd betettem a hűtőbe. Csak közvetlenül az összeállítás előtt vertem habbá. Mivel csak egy hétköznapi gasztroblogger vagyok, vanília helyett csak aromát szoktam használni a sütikhez, így most is így tettem. A tojásfehérjéhez adtam hozzá a vanília aromát, de csak akkor, mikor már kemény habbá vertem (kb. 10 mp-el a vége előtt adtam hozzá).

Amikor a rizs kihűlt, hozzáadtam a tojássárgás masszát, a kávéskanál lisztet, majd belekevertem a tojáshabot is. Eddig nagyon pöpec volt minden, a nyers tészta íze is finom volt, így nem aggódtam.

Egy kuglófformát jó vastagon kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával és beleöntöttem a tésztát, majd 180 fokos sütőben kb. 40 percig sütöttem.

Még a fenti látványkor is bizakodó voltam, gondoltam szépen kicsúszik majd a formából a tészta, pöpec fotókat fogok lőni a napsütésben, de aztán megtörtént a már fent említett dolog; darabokban hullott ki a tészta a formából. Végül sikerült annyit összeszednem, amiből kijött egy valamire való fotó, a többit meg darabosan ettem meg.

Tálaláskor használhatunk csokiöntetet, baracklekvárt vagy akár málnaszörpöt is. Nekem egyik sem volt itthon, így én eperlekvárral ettem.

 

 

Eljött az a pont, mikor alkotói- és főzőválságba kerültem. Az utóbbi időben bármit készítettem, minden rossz lett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy legalább ehetőek lettek az ételek, de fotózásra alkalmatlan külsővel kerültek ki a kezeim közül. A hétvégén képes voltam egy sima pudingos krémet is elrontani, olyan folyós lett, hogy minden egyes szelet vágásakor kifolyt a krém a kekszek közül. Pedig esküszöm, mindent úgy csináltam, ahogy anuykám írta!

 

A másik problémám, hogy be kell ismernem, nem étkezünk túl változatosan, így lassan a végére érek azoknak az ételeknek, amiket főzni szoktunk és most teljesen ötletszegény vagyok.

 

Segítsetek! Ki mit szokott főzni?

 

Elsősorban főételekhez várok ötleteket és nem desszertekhez, abból már így is rengeteg van a blogon :)

(Kép forrása: http://film-english.com/2012/05/27/whats-cooking/ )