Zöldborsós sertéskaraj

Azt hiszem a szaft fehér tányéron sokkal mutatósabb :)

Mivel most már itthon töltöm a napokat, igyekszem mindig új ételeket főzni, hogy legyenek cikkek a blogra. Az egy dolog, hogy új ételeket főzök, időm mint a tenger, de totális ötlethiányban szenvedek. Pedig semmi extra receptben nem gondolkodom, csak sima, egyszerű ételekkel akarom feldobni az étkezéseimet. (Zoliét kevésbé sikerül, mivel továbbra is csak részben eszi meg a főztöm.) Felhívtam hát anyut, hogy ötleteljen nekem, mesélje el milyen ételeket szeretek, amik amúgy soha nem jutnak az eszembe :)

Az egyik ilyen ötlete volt a most következő karajrecept. Semmi bonyodalom, odateszem, megpuhul és kész. Ennyi kihívás tökéletesen elég is volt nekem :)

Hozzávalók

6 szelet sertéskaraj
2 gerezd fokhagyma
1 kis fej vöröshagyma
ha van, márpedig most van, fél fej paradicsom
étolaj
só
bors
pirospaprika
teáskanál liszt
zöldborsó

A húst mossuk meg, csöpögtessük le, majd sózzuk és borsozzuk. Az utóbbi időben már egész jó vagyok a húsok besózásában, bár még mindig inkább bátortalannak mondanám magam. Inkább kóstolok folyamatosan, és utána sózok, minthogy elsózzam. Én kb. egy kis csipettel szoktam szórni a húsra, oldalanként. Sajnos ez egy olyan dolog, amit ki kell tapasztalni, de tényleg, Az ember párszor elrontja, és aztán ráérez a mennyiségre. Addig meg vagy sótlan vagy sós húst eszik. (A másik lehetőség, hogy az ember beáll a konyhába anyukája mellé, és figyeli, hogy mennyi sót szórnak a szakavatott kezek a húsra.)

A hagymát és a fokhagymát pucoljuk meg és vágjuk fel apróra. Kockázzuk fel a paradicsomot is.

Tegyünk egy lábos, vagy fedővel is rendelkező serpenyő aljába olajat. Forrósítsuk fel, majd szórjuk bele az apróra vágott vöröshagymát és takarék lángon pároljuk üvegesre (átlátszóra).

Ezt követően szórjuk rá a fokhagymát is, forgassuk át, majd tegyük bele a hússzeleteket. Tekerjük újra magasra a lángot és süssük meg hirtelen a húsok mindkét oldalát (=süssük addig, amíg kifehérednek). Ne hagyjuk ott, mert ez nagyon gyorsan megtörténik, illetve nagyon könnyen le is ég a hús!

Ha mindkét oldala fehér a húsnak, akkor öntsük fel annyi vízzel, ami ellepi a húsokat. Tegyük bele a paradicsomot és a kb. teáskanálnyi pirospaprikát, fedjük le és takarékon addig főzzük, amíg a húsok annyira megpuhulnak, hogy egy villával is könnyen szétvághatóak lesznek. Ez általában 1-1,5 óra alatt történik meg. Közben nézzünk rá rendszeresen és pótoljuk a vizet.

Amikor a hús már puha, kicsit sűrítsük be a szaftját. Ehhez egy merőkanálnyi levet vegyünk ki egy edénybe, szórjuk bele a teáskanálnyi lisztet, keverjük el csomómentesre, majd öntsük vissza a húsokra. Keverjük jól el a levével, majd kezdjünk kóstolgatni. Ha nem elég fűszeres, akkor sózzuk, borsozzuk még, vagy ha nincs ellenünkre, akkor adhatunk hozzá egy kevés Vegetát is. 

Utolsó lépésként szórjuk bele a levébe a zöldborsót. Mi mirelit zsenge zöldborsót szoktunk venni, mert ezt nem kell külön megfőzni felhasználás előtt. Egyszerűen csak rá szoktuk szórni a kész ételre és lefedve 10 perc alatt meg is puhul. Most sem főztem meg külön, egyszerűen csak beleszórtam a fagyott zöldborsót a lábosba, lefedtem és vártam 10 percet. (Ilyenkor már a lángot is le szoktam kapcsolni a hús alatt.)
A zöldborsó tetszés szerint szórható. Én mindig csak szemre adom hozzá, vagyis addig szórom bele, amíg szerintem elegendő nem lesz. (Nálam ez most két nagy marék volt.)