Nyári szünet!

Nyaralni mentem, röpke két hét és itt is vagyok. Kitartás a hőséghez, főzés helyett inkább rendeljetek kaját!

Rántott sajt

A rántott sajtról mindig egy gyerekkori történet jut eszembe. Anyut mindig azzal nyaggattuk, hogy csináljon nekünk olyan rántott húst, ami csak bunda, belül nincs semmi. Persze anyu mindig elmagyarázta nekünk, hogy kislányaim, olyat NEM lehet csinálni! Na persze! Pechére a rántott sajt nála nagy mumus volt (nem is csinált nem is tudom mióta), többször is emlékszem olyan eredményre, amikor a sajt szó szerint kifolyt, de úgy, hogy belül üres volt az egész, csak a bunda maradt utána. Meg is dicsértük érte tesómmal, hogy na látja, tud Ő ilyet IS csinálni!

Anyu rendszeres kudarcai után én nem is mertem próbálkozni a rántott sajttal. Valahogy mindig az lebegett a szemem előtt, hogy ezt az ételt nem lehet megcsinálni. Aztán életemben először, egy nyári szünet alkalmával gyönyörű sajtokat sütöttem, amiket meg is örökítettem anyunak fotón. Kis szépséghiba, hogy jóval később nézhette csak meg, mert akkor még nem voltak digitális gépek, de a fotó azóta is megvan, fotóalbumban :)

Az első alkalom óta sokszor próbálkoztam már sajttal, volt hogy kifolyt, volt hogy nem. Hogy mi a titka, én a mai napig nem tudom, csak találgatok, de így tudnám összefoglalni azt, hogy nekem mi vált be:

• a sajt minél keményebb, annál jobb, annál kisebb eséllyel jut ki a bundából (én trappista sajtot használok)
• panírozás után mindig visszateszem a hütőbe, minimum fél órára, hogy jó kemény legyen sütés előtt a sajt
• kb. ujjnyi vastag szeleteket vágok, de vigyázat nekem ropi ujjaim vannak!
• a sajtokat mindig duplán bundázom be: először megforgatom lisztben, aztán a felvert tojásban, majd jöhet a zsemlemorzsa, irány vissza a tojásba és zárásként jöhet még egy réteg zsemlemorzsa
• a panírozás során mindig figyelek arra, hogy a sajt szélét is mindenhol két rétegben borítsa be a panír
• forró olajban, közepes lángon sütöm, és rendszeresen forgatom (ha hamar elkezdene kifolyni, akkor így van esély arra, hogy egyik fele sem lesz nyers, max félig sült :)

Nálam ez vált be, de várom az ötleteket, tapasztalatokat! Ki, hogyan csinálja?

Ui: Amiket még én hallottam:

• sütés előtt fagyasztóba kell tenni fél órára a bepanírozott sajtokat
• panírozás előtt tejbe kell áztatni a sajtot

Hagymalekvár

Zoli pár hete azzal állított haza, hogy egy étteremben előételnek evett májpástétomot hagymalekvárral és hogy csinálni fog nekem is a hétvégére, mert az mennyire jó volt. Közben aztán nekem is eszembe jutott, hogy amikor ősszel Villányban jártunk, akkor (ez itt most a reklám helye) a Bock étteremben már ettünk egyszer ilyet, helyben készült péksüteménnyel, aminek a tésztájába szétzúzott szőlőmagot sütöttek. Aki arra jár, feltétlenül kóstolja meg!

Amikor elkezdtem írni a receptet, Zoli segítségét kértem, hogyan csinálta. Mivel pár hete készítette kb. nem emlékezett pontosan a lépésekre, minden kérdésemre csak bólogatott, meg röhögött. Nekem meg elegem lett, úgyhogy a kezébe nyomtam, hogy a fotók alapján akkor lesz szíves átgondolni és megírni. Meg is tette, íme Zoli első posztja:

Hozzávalók

3 fej lilahagyma

3 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál vaj

1 evőkanál cukor

1 evőkanál méz

2 dl száraz vörösbor

2 evőkanál balzsamecet

1 narancs leve

só, bors

A hagymát megpucoljuk és vékony szeletekre vágjuk.

Adjuk hozzá az olajat, és kezdjük el párolni a hagymát. Adjunk hozzá kevés sót, hogy a hagyma levet engedjen.

Külön lábosban a cukrot karamellizáljuk meg. Ehhez adjunk egy kevés vizet a cukorhoz és lassú lángon kevergessük. Amikor már folyós öntsük fel hirtelen a vörös borral (ezt óvatosan csináljuk, nehogy a forró cukor kicsapjon.)

Miután felöntöttük a vörösborral, csavarjuk bele a narancs felét is. Az elkészült eszenciát adjuk hozzá egyből a hagymához. A vörösbor miatt szép piros színe lesz, továbbá az édes íz is jól illik a hagymához.

Hagyjuk együtt rotyogni addig, míg a hagyma jól fel nem puhul. Ez kb. 40 perc.
Ekkor már majdnem kész vagyunk, jöhet az utóízesítés. Balzsamecet ízlés szerint, ha nem elég édes, jöhet a narancs másik fele. Az elkészült hagymalekvár jó kiegészítője lehet bármely hús ételnek, mi jelen esetben a szintén aznap készült csirkemáj pástétomhoz ettük. Csak javasolni tudjuk, bár eleinte mi is furcsálltuk, hogy lehet hús ételt édes ízzel együtt enni.