2014. február 23., vasárnap

Tejszínes-tárkonyos csirke tésztával


Az utóbbi időben teljesen rákattantam az egyik ételkiszállító tejszínes jérceragulevesére. Hónapokkal ezelőtt kitaláltam, hogy megpróbálok itthon is készíteni ilyen levest, be is szereztem hozzá a tárkonyt, de aztán csak nem akaródzott nekiállnom. Levest csinálni nehéz. Legalább is nekem. Szóval a tárkony csak állt a szekrényben, egészen eddig. Végül módosítottam a terven, és tésztás recepthez használtam fel. De nemsokára kipróbálom a levest is. 


Hozzávalók

1 csontozott csirkemell apróra kockázva
fél fej vöröshagyma apróra vágva
kukorica
3.4 dl főzőtejszín

bors
olaj
morzsolt tárkony


A vöröshagymát pirítsuk meg közepes lángon az olajon,


majd szórjuk rá a húst.

Vegyük fel a lángot magasra és forgassuk át a húst, amíg kifehéredik. Ekkor vegyük le takarékra a lángot, sózzuk, borsozzuk, majd fedő alatt főzzük a húst olyan negyed óráig. Amikor a hús átfőtt vegyük le a fedőt, és adjuk hozzá a tejszínt. Kicsi vizet is adhatunk hozzá, kb. annyit amivel a tejszínes dobozt ki tudjuk mosni.


Szórjunk bele egy kevés tárkonyt (elég intenzív íze van, így ne essünk túlzásokba) és adjunk hozzá kukoricát ízlés szerint. Én kb. 3 evőkanállal dobtam bele.


Főzzük össze egy pár perc alatt és már készen is vagyunk.
Köretnek főzzünk hozzá tésztát.


2014. február 2., vasárnap

Töltött paprika (paradicsomos húsgombóc)


A paradicsomos húsgombóc (nálunk ilyen néven fut), az egyik nagy kedvencem. Már régóta terveztem, hogy megpróbálkozom vele, de soha nem lett belőle semmi. Túl bonyolultnak ítéltem, pedig anyuval egyszer már közösen is megcsináltuk. Most hétvégén viszont a "-Mit együnk a hétvégén?" kérdésre benyögtem, hogy ilyet, mert ezért epedek már hetek óta. Zoli meg rávágta, hogy legyen, nem űrtechnológia megcsinálni, úgyhogy én is belelkesültem. Végül sikerrel jártunk, azt a kis apróságot leszámítva, hogy az alja leégett, mert nincs igazán széles lábosunk, így a gombócok nem egymás mellett, hanem egymáson főttek, ami az alsó sorban lévőknek nem tett túl jót. (Szerencsére nem lett tőle keserű az egész, így sikerült megmenteni az ebédet.)


Hozzávalók

50 dkg darált sertéshús
14 dkg rizs
2 tojás

bors
paprika (ez nálunk most kimaradt, mivel mi télen nem veszünk paprikát)
2 nagy üveges paradicsompüré
1 kis konzerv paradicsomsűrítmény
ugyanannyi víz, mint a paradicsompüré volt
liszt
olaj
cukor

Első körben a rizst kell félig megfőzni. Azért csak félkészre, mert a hússal együtt még úgy is főni fog a paradicsomszószban. Mérjük ki a rizst egy pohárba (jegyezzük meg, hogy meddig ért a rizs, mert pont annyi vízre lesz utána szükségünk). Kevés olajat forrósítsunk fel, öntsük rá a rizst, forgassuk meg, majd adjuk hozzá a vizet is. Takarékon, fedő alatt addig főzzük, amíg az összes vizet magába szívja. Ekkor tegyük félre, és várjuk meg, amíg kihűl. (Bővebb részletek a rizskészítésről itt: Hogyan készítsünk rizst?

A húst tegyük egy nagy edénybe, adjuk hozzá a tojásokat, kb. 3 nagyobb csipet sót és a már hideg rizst. 


Jól dolgozzuk össze.


Most jöhet a rántás. Ehhez tegyünk annyi étolajat a lábosba, ami elfedi az egésznek az alját (ez kb. 0,5 dl volt). Melegítsük fel, majd tegyük takarékra a lángot. Szórjunk bele egy csipet sót és kezdjük el fokozatosan hozzáadni a lisztet.


Mi kb. 3 evőkanállal adtunk hozzá. Egyszerre csak egy kanállal szórjunk rá, majd keverjük el homogénre az egészet. Ha ez megvan, akkor adjuk hozzá a következő kanál lisztet is.


Ha az összes liszt belekerült, öntsük fel a paradicsompürével és a vízzel is. Keverjük jól össze és már mehetnek is bele a gombócok. (Kb. akkora gombócokat gyúrjunk, mint egy túrógombóc.)


Ha nyáron csinálnánk, és lenne paprikánk, akkor kb. 3 paprikát töltsünk meg hússal, és úgy tegyük bele a szószba. Ehhez távolítsuk el a paprika csumáját, szórjuk ki belőle a magokat, majd töltsük meg az egészet a hússal. (Nem kell az összes húst paprikába tölteni, elég pár darabot.)

Ha az összes gombóc benne van a lábosban, akkor fedjük le, és kis lángon kb. fél óra alatt főzzük készre az egészet. (Ne kevergessük fakanállal a gombócokat, mert szét fognak esni.)
Ami az édességét illeti: ez egyéni ízlés dolga, mindenki annyi cukrot adjon hozzá, amitől neki elég édes lesz (én nagyon édesen szeretem). 

Köretnek sima főtt krumplit is adhatunk hozzá.

És egy furcsaság a végére: habár én nagy tejfölimádó vagyok, de teljesen lefagytam, mikor megláttam, hogy a sógorom tejfölt lapátol a szószba, és arról győzköd, hogy a paradicsomos húsgombóc bizony így a legfinomabb :)


Google+