Lasagne, házi tésztából

Életem első, igazi olasz lasagne-ját két vagy három évvel ezelőtt, karácsonykor ettem. Természetesen Furio követte el. Isteni finom volt, a tésztát is Ő gyúrta hozzá, amit össze sem lehetett hasonlítani a bolti tésztával. Ez megsütve is puha volt, mint a vaj. Kb. azóta tervben volt nálunk, hogy elkészítjük mi is, igazi házi tésztával, de aztán ezt is csak halogattuk, egészen máig. Hozzá kell tennem, hogy én ma is le akartam fújni a projektet, mert nagyon megcsúsztunk, de Zoli kitartott a terv mellett, így végül fél kettőre el is készültünk vele.

Első körben főztünk egy bolognait. Ez már fenn van a blogon, így nincs más dolgom, mint linkelni egyet :P Bolognai szósz

Annyi eltérés van csak, hogy most kihagytuk a vörösbort belőle. Egy kevés szósz egyébként maradt a végén, de ezt lefagyasztottam bolognai szósznak. Majd valamelyik hétköznap jó lesz ebédnek, ha nincs időm főzni.

Amíg a hús puhult, Zoli összeállította a tésztát.

Hozzávalók

30 dkg liszt
3 egész tojás
1 csapott teáskanál só

kevés langyos víz, ha nem állna össze

Elég száraz, kemény tészta lesz a végeredmény. Ha nagyon nem akarna összeállni, akkor kevés vizet adjunk hozzá. Ha készen van, tekerjük be celofánba és tegyük be a hűtőbe fél órára.

Ha letelt a fél óra, akkor vegyük elő a tésztát és vágjuk négy egyenlő részre. A tésztát nagyon vékonyra kell nyújtani. Ezt csinálhatjuk sodrófával is, (tényleg lehetséges így is, én emlékszem, hogy nagyi levesbetétet csinált mindig így, kézzel nyújtotta ki, annyira, hogy szinte át lehetett látni a tésztán), vagy ha van spéci tésztanyújtó gépünk, akkor dolgozzunk azzal! Nekünk van ilyen gépünk, még Zolinak vettem születésnapjára több éve. Akkor sokat használtuk, aztán felkerült a szekrény tetejére, és ott is maradt kb. az elmúlt két évben. 

A gép és a hátérben a tészta.

A géppel szép hosszú csíkokat kaptunk a végén:

Amire szükségünk van még, az a besamel mártás. Egy kis módosítás: Józsefnek álcázott Anikó hívta fel rá a figyelmemet a kommentekben, hogy Furio nem is tesz bele besamelt, így akár el is hagyhatjuk, Furio olaszként csak jobban tudja, mi kell bele!
Aki ennek ellenére tenni szeretne bele:

Hozzávalók

 

4 evőkanál vaj

4 evőkanál liszt

0,5 l tej

szerecsendió

A vajat alacsony lángon megolvasztjuk, majd folyamatos kevergetés mellett rászórjuk a lisztet. Lassan felöntjük a langyos tejjel. Szórjunk rá kevés szerecsendiót és addig főzzük, amíg krémes állagú nem lesz. 

(Én annyira nem vagyok oda ezért a mártásért, nekem túlságosan is tömény íze van, ezért mi ennek az adagnak kb. a felét használtuk csak fel.)

Kezdődhet is az összeállítás, de ehhez reszeljünk még sajtot :)

Szóval, valahogy így fog kinézni az asztal, ha mindent odakészítünk:

A jénait vajazzuk ki és tegyünk az aljára tésztát. Ezt kenjük meg a mártással, merjünk rá 2-3 kanál darált húst, majd szórjunk rá egy kevés sajtot. Erre aztán jöhet újra egy réteg tészta, mártás, hús, sajt, amíg el nem fogynak az összetevők.

A legtetejét tészta réteggel zárjuk és erre szórjuk rá a sajtot.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig süssük. Sokkal tovább ne, mert a tészta meg fog keményedni. Bolti tészta esetében hosszabb sütési idővel számoljunk, kb. 40 perccel.