Sajttorta

Két hete leültünk anyukámmal átbeszélni, hogy ki mit süt karácsonyra. Tavaly megesküdtünk, hogy soha többet ennyi sütemény nem lesz, hogy nem akarunk cukormérgezést kapni újra meg újra. Ehhez képest idén, ha jól emlékszem, hét süteménynél sikerült anyut leállítanom, aki persze felháborodott a neki kiadott sütik alacsony számán.

Jó hír viszont nekem, hogy nővérkém már túl van az általa bevállalt sütemények elkészítésén (diótorta és gesztenyés süti), és ténykedésének köszönhetően meg is van már az idei karácsony elrontott süteménye, így az én sajttortám igen jó esélyekkel indul a jól sikerült sütemény címért (épp most sül). 

A recept forrása: http://hetrend.blog.hu/2014/03/24/matcha_sajttorta
(Persze az eredetihez képest kicsit változtattam, de azért nem túl sokat.)


Hozzávalók (22 cm-es tortaformához)

21,5 dkg keksz (ez pont egy csomag zabfalatok keksz)
9 dkg vaj
3 tojás
50 dkg krémsajt
1 dl tejföl
12 dkg porcukor
1 kis rúd vanília kikapart magja (igen Ákos, ilyenem is van, és mindjárt bizonyítom is egy életlen fotóval :P)
1,5 evőkanál liszt

Első körben a sütőformát készítettem elő. Az alját sütőpapírral kibéleltem, majd  a formát kívülről bevontam alufóliával, hogy az esetleg kicsöpögő vaj ne égjen rá a sütőre. Köszi a tippet, Fatima!!

A sütőforma oldalát vajazzuk ki. Én ezt nem tettem meg, így most izgulok is, hogyan fogom kiszedni a tortát a formából...

A sütőt előmelegítettem 165 fokra.

A kekszet daráló géppel morzsa állagúra daráltam. A vajat felolvasztottam (én mikróban szoktam) és ráöntöttem a kekszre. Kézzel addig gyúrtam, amíg egynemű lett, majd belenyomkodtam a forma aljába. A 165 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöttem, majd kivettem és megvártam, amíg teljesen kihűlt. 

Amíg hűlt az alap, elkészítettem a krémet. (A hozzávalókat kicsit más sorrendben tettem bele, mint azt az eredeti recept írja.)

Én a botmixerem habverőjével, alacsony fokozaton kevertem ki a krémet. Nem kell nagy fokozaton hatalmas habot csinálni, elég ha szép egynemű krémmé összeáll az egész.

Először a tojásokat kevertem el, majd hozzáadtam a porcukrot és a vanília kikapart magját (ehhez félbevágtam a rudat és a kés hegyét végighúztam rajta, az eredmény pedig itt látható).

Az ott a mag.

Ezt követően beletettem a krémsajtot, a tejfölt, elkevertem, rászitáltam a lisztet, és ezt is belekevertem a krémbe. 

A krémet a kihűlt kekszalapra öntöttem, majd a 165 fokos sütőben 50 percig sütöttem. Akkor van kész, ha a széle már megpirult, de a közepe még kocsonyásan lötyög. Ekkor kapcsoljuk le a sütőt, a tortát hagyjuk benne. Nyissuk ki a sütőajtót és várjuk meg, amíg a torta kihűl. Ezt követően tegyük hűtőbe 5-6 órára, vagy akár egy éjszakára is.

Zöldborsókrémleves

Túl Gergő hasfájásán, annak kipihenésén és egy nagyon hosszú lusta időszakon, végre rávettem magam, hogy posztot írjak. Nem is szaporítom a szót bevezetéssel (Gergő már alszik egy ideje), inkább gyorsan lepötyögöm a receptet.


Hozzávalók

450 g zöldborsó
negyed erőleves kocka
fél fej vöröshagyma
olívaolaj
1 púpos evőkanál tejföl
1 teáskanál liszt
víz
só
bors


A hagymát apróra vágtam és kevés olajon, kis lángon üvegesre (átlátszóra) pároltam.

Amikor a hagyma megpuhult, ráöntöttem a zöldborsót, átkevertem, majd felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepte a zöldborsókat. Beledobtam a leveskockát, felforraltam, és fedő alatt kb. 15 percig főztem. 

Ezt követően levettem a tűzhelyről és botmixerrel addig turmixoltam (volna) a levest, amíg egynemű nem lett. Sajnos az én botmixerem nagyon életlen már (már úton van az új), így nem birkózott meg a zöldborsókkal. Végül feladtam és átszűrtem az egészet, hogy krémleves, és ne darabos leves állaga legyen. Elég nagy kupac zöldborsó akadt fen a szűrőn, gondolom jó mixerrel azért kisebb adag maradt volna egészben. Ettől függetlenül, ha úgy látjuk, hogy sok borsó maradt fél-vagy egész darabban, érdemes átszűrni az egészet. 

Végül visszatettem a levest a tűzre, és amíg újra felforrt elkészítettem a habarást. Ehhez a tejfölt simára kevertem, majd belekevertem a lisztet. A forró levesből átmertem egy kanállal a lisztes tejfölhöz, jól összekevertem azzal is, és az egészet visszaöntöttem a levesbe. Elkevertem, majd megvártam, hogy újra felforrjon. Végül már csak az ízesítés maradt. Ehhez sóztam, borsoztam, amíg szerintem finom lett (lehet cukrot is adni hozzá).

Én levesgyöngyöket szórtam bele, de ettem már úgy is, hogy pirított baconnal volt megszórva. Úgy is nagyon finom. 

Ami a leves sűrítését illeti, van aki nem habarással csinálja, hanem a borsó mellé egy krumplit is tesz a levesbe, majd így turmixolja le. A krémes állagot pedig tejszín hozzáadásával éri el.

Zöldborsós sertéskaraj

Azt hiszem a szaft fehér tányéron sokkal mutatósabb :)

Mivel most már itthon töltöm a napokat, igyekszem mindig új ételeket főzni, hogy legyenek cikkek a blogra. Az egy dolog, hogy új ételeket főzök, időm mint a tenger, de totális ötlethiányban szenvedek. Pedig semmi extra receptben nem gondolkodom, csak sima, egyszerű ételekkel akarom feldobni az étkezéseimet. (Zoliét kevésbé sikerül, mivel továbbra is csak részben eszi meg a főztöm.) Felhívtam hát anyut, hogy ötleteljen nekem, mesélje el milyen ételeket szeretek, amik amúgy soha nem jutnak az eszembe :)

Az egyik ilyen ötlete volt a most következő karajrecept. Semmi bonyodalom, odateszem, megpuhul és kész. Ennyi kihívás tökéletesen elég is volt nekem :)

Hozzávalók

6 szelet sertéskaraj
2 gerezd fokhagyma
1 kis fej vöröshagyma
ha van, márpedig most van, fél fej paradicsom
étolaj
só
bors
pirospaprika
teáskanál liszt
zöldborsó

A húst mossuk meg, csöpögtessük le, majd sózzuk és borsozzuk. Az utóbbi időben már egész jó vagyok a húsok besózásában, bár még mindig inkább bátortalannak mondanám magam. Inkább kóstolok folyamatosan, és utána sózok, minthogy elsózzam. Én kb. egy kis csipettel szoktam szórni a húsra, oldalanként. Sajnos ez egy olyan dolog, amit ki kell tapasztalni, de tényleg, Az ember párszor elrontja, és aztán ráérez a mennyiségre. Addig meg vagy sótlan vagy sós húst eszik. (A másik lehetőség, hogy az ember beáll a konyhába anyukája mellé, és figyeli, hogy mennyi sót szórnak a szakavatott kezek a húsra.)

A hagymát és a fokhagymát pucoljuk meg és vágjuk fel apróra. Kockázzuk fel a paradicsomot is.

Tegyünk egy lábos, vagy fedővel is rendelkező serpenyő aljába olajat. Forrósítsuk fel, majd szórjuk bele az apróra vágott vöröshagymát és takarék lángon pároljuk üvegesre (átlátszóra).

Ezt követően szórjuk rá a fokhagymát is, forgassuk át, majd tegyük bele a hússzeleteket. Tekerjük újra magasra a lángot és süssük meg hirtelen a húsok mindkét oldalát (=süssük addig, amíg kifehérednek). Ne hagyjuk ott, mert ez nagyon gyorsan megtörténik, illetve nagyon könnyen le is ég a hús!

Ha mindkét oldala fehér a húsnak, akkor öntsük fel annyi vízzel, ami ellepi a húsokat. Tegyük bele a paradicsomot és a kb. teáskanálnyi pirospaprikát, fedjük le és takarékon addig főzzük, amíg a húsok annyira megpuhulnak, hogy egy villával is könnyen szétvághatóak lesznek. Ez általában 1-1,5 óra alatt történik meg. Közben nézzünk rá rendszeresen és pótoljuk a vizet.

Amikor a hús már puha, kicsit sűrítsük be a szaftját. Ehhez egy merőkanálnyi levet vegyünk ki egy edénybe, szórjuk bele a teáskanálnyi lisztet, keverjük el csomómentesre, majd öntsük vissza a húsokra. Keverjük jól el a levével, majd kezdjünk kóstolgatni. Ha nem elég fűszeres, akkor sózzuk, borsozzuk még, vagy ha nincs ellenünkre, akkor adhatunk hozzá egy kevés Vegetát is. 

Utolsó lépésként szórjuk bele a levébe a zöldborsót. Mi mirelit zsenge zöldborsót szoktunk venni, mert ezt nem kell külön megfőzni felhasználás előtt. Egyszerűen csak rá szoktuk szórni a kész ételre és lefedve 10 perc alatt meg is puhul. Most sem főztem meg külön, egyszerűen csak beleszórtam a fagyott zöldborsót a lábosba, lefedtem és vártam 10 percet. (Ilyenkor már a lángot is le szoktam kapcsolni a hús alatt.)
A zöldborsó tetszés szerint szórható. Én mindig csak szemre adom hozzá, vagyis addig szórom bele, amíg szerintem elegendő nem lesz. (Nálam ez most két nagy marék volt.)

Tejszínes barackleves

Nem ez életem fotója :)

Itt a nyár, így elkezdődött a gyümölcsleves szezon. A tavalyi meggyleves recept után szerettem volna egy kicsit más típusú gyümölcsleves receptet is kirakni - mert ugye kellenek az új posztok :)  

A gyümölcslevesek tk. ugyan azon az elven készülnek mindig. Ez most annyiban más kicsit, hogy a gyümölcs egy részét leturmixoltam.

A recept eredetije itt található: http://www.nosalty.hu/recept/tejszines-oszibarackleves - persze kicsit módosítottam rajta. 

Hozzávalók - 4 főre

75 dkg barack

1 liter víz

1 csipet só

1 csomag vaníliás cukor

4-5 evőkanál cukor (függ a gyümölcs édességétől is)

5-6 db szegfűszeg

1 rúd fahéj

1-2 citromkarika

2 dl főzőtejszín

1 csapott evőkanál liszt

Két barack kivételével pucoljuk meg és kockázzuk fel a barackokat. A vizet öntsük egy lábosba, tegyük bele a barackokat, a sót,  a szegfűszeget, a fahéjat, a citromkarikákat és a cukrot. A cukornak én első körben csak a felét adtam hozzá a leveshez, a többit csak a legvégén, szükség szerint, folyamatos kóstolgatás mellett tettem bele.

Tipp! A szegfűszeget érdemes teatojásba rakni és úgy tenni a lábosba, mivel turmixolás előtt így könnyen ki tudjuk halászni. (Erre akkor jöttem rá, mikor már nekiálltam turmixolni.)

Szóval, tegyük fel a lábost és főzzük meg a gyümölcsöt. Nem kell péppé főzni. Én forrás után kb. 5 percet hagytam még közepes lángon főni. Ez idő alatt pucoljuk meg a maradék két barackot és azokat is kockázzuk fel.

Vegyük le a tűzhelyről a lábost, szedjük ki belőle a fahéjat, a szegfűszeget és a citromkarikákat és kezdjük el leturmixolni a gyümölcsöt. Amikor ezzel megvagyunk, szórjuk vissza a kihalászott fűszereket a lábosba és tegyük vissza a tűzre. Adjuk hozzá a maradék két felkockázott barackot is. 

A tejszínt öntsük ki egy edénybe és alaposan keverjük el benne a lisztet. A leves levéből merjünk át egy merőkanállal a tejszínhez, jól elegyítsük el, majd az egészet öntsük hozzá a leveshez. Forraljuk fel újra, és le is zárhatjuk alatta a gázt. 

Én ilyenkor le szoktam fedni a levest és hagyom, hogy az ízek még összeérjenek. Kb. fél óra múlva megkóstolom és (ha kell), adok hozzá még cukrot, esetleg citromot, vagy sót, mikor mi hiányzik belőle. Nekem az a tapasztalatom, hogy állásában egyre intenzívebb lesz az íze, ezért óvatosan ízesítsük! Inkább kóstolgassunk fél óránként!

Mivel én csak hidegen szeretem a gyümölcsleveseket, fogyasztás előtt mindig fél napra hűtőbe teszem. 

Lepénykenyér serpenyőben=pizza serpenyőben

Az utóbbi hetekben rá voltam kattanva egy jó kis házi pizzára. A nagy meleg miatt (a lakásunkban a hét elején még 27 fok volt) sütőt viszont nem akartam kapcsolni. Épp azon lamentáltam, hogyan lesz ebből így házi pizza, amikor eszembe jutott, hogy egyszer láttam Limara oldalán egy töltött lepénykenyér receptet, amit nem sütőben, hanem serpenyőben sütött ki. Gyorsan megkerestem receptet és nekiláttam az ebédnek.

Hozzávalók (3-4 lepényhez)

0,5 kg liszt
1,5 teáskanál só
3 evőkanál olaj
1,5 dl víz
1,5 dl tej
2 dkg élesztő

A hozzávalókat egy tálba tettem, jól összegyúrtam, majd letakarva 30 percig pihentettem.

Mivel a sütési idő kb. oldalanként 3 perc csak, így amíg kelt a tészta előkészítettem a tölteléket. Igazából elereszthetjük a fantáziánkat, és azt rakhatunk bele, amit csak akarunk. Én tejfölös alapot készítettem, arra szórtam kolbászt, hagymát és reszelt sajtot, de tk. bármit használhatunk tölteléknek. Ha húst szeretnénk beletenni, akkor az értelemszerűen legyen előre megfőzve.

A tésztát vágjuk 6-8 darabra (függ attól, hogy mekkora a serpenyőnk átmérője), és csináljunk belőle gombócokat. Hagyjuk 10 percig pihenni, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki szép vékonyra. No meg persze kör alakúra. Ami nekem csak véletlenül szokott sikerülni. Soha nem akkor, amikor kellene....

Szórjuk rá a tölteléket, 

majd nyújtsunk ki egy másik gombócot is azonos (közel azonos) méretűre, és borítsuk be vele a már megtöltött lapot. A szélét nyomkodjuk össze, majd tegyük bele egy jól átforrósított serpenyőbe.

A serpenyő teflon, vagy kerámia legyen. Olaj nem kell alá, egyszerűen csak tegyük bele a forró serpenyőbe a tésztát. Áttenni amúgy nem is olyan egyszerű, én küzdöttem vele rendesen, szerencsére nem lyukadt ki, de őszintén szólva nem tudom mekkora lapát kellene hozzá, hogy csak úgy egyszerűen átcsússzon  a serpenyőbe a tészta. 

Közepes lángon oldalanként kb. három percet kell sütni.

Nekem picit odakapott az egyik oldala, de szerencsére még időben észrevettem. http://katasztrofa-konyha.blogspot.hu/2014/06/lepenykenyer-serpenyobenpizza.html

Meggyes-kekszes hideg desszert

Ezt a desszertet még múlt héten, a nagy hőség idején találtam. Rögtön lecsaptam rá, mivel nem kell hozzá sütőt kapcsolni, savanyú és még hideg is. Ennél jobbat el sem tudtam képzelni a 27 fokos lakásban. Beszereztem a hozzávalókat, majd egy hét múlva el is készítettem :)

Kicsit a saját szám ízére módosítottam a receptet, aminek az eredetije itt található:

http://www.egycsipet.hu/2013/06/meggyes-sajttorta-poharban.html


Hozzávalók (4 adag)

Meggy
0,5 kg meggy
8 dkg cukor
1 evőkanál rum (nálam ez most csak aroma volt)
1 teáskanál fahéj

Keksz
1 csomag (nálam Milka) csokis keksz (vagy más típusú csokidarabos keksz) az eredeti recept csak 6 dkg-ot ír, én kb. 20-at tettem bele
1-2 evőkanál vaj

Krém
25 dkg mascarpone
2 dl habtejszín
vanília aroma
2 teáskanál cukor (vagy ízlés szerint)

Első körben a meggyet kimagoztam, majd a cukorral, fahéjjal, rummal együtt feltettem főni közepes lángon kb. 10 percre. Kevergessük, és nézzünk rá időnként, nehogy leégjen. Amúgy a recept eredetije szerint áztatni kellett volna a meggyet egy napig, de mi ennél türelmetlenebbek voltunk :)

Amíg a meggy elkészült, addig előkészítettem a kekszet is. Összetörtem kis darabokra. A vajat felolvasztottam egy serpenyőbe, rászórtam a kekszet, jól átforgattam, majd amikor átmelegedett le is zártam. Figyeljünk erre is oda, mert nagyon hamar oda tud kapni (nekem persze kicsit sikerült odaégetnem). Amúgy az eredeti recept sütőben sütést javasolt, de a lakás klímájára való tekintettel sütőbekapcsolási tilalom volt nálunk.

Már csak a krém volt hátra. A tejszínt habbá vertem, majd hozzáadtam a cukrot és a mascarpone-t.

Ezzel meg is volt az összes hozzávaló, már csak rétegezni kellett.

Alulra kekszet tettem a poharakba, meglocsoltam a meggy levével, majd mertem rá krémet, arra pedig meggyet szórtam. Addig folytattam a rétegezést, amíg meg nem telt a pohár. A tetejét még meglocsoltam a meggy levével, hogy szépen le tudjon folyni a pohár aljáig. 

Fogyasztás előtt fél napra tegyük hűtőbe.

Panna cotta

Az utóbbi időben semmit sem főzök, vagy amit főzök, az biztosan nem sikerül. Nincs jó szériám. Múlt héten sikerült az előfőzött tésztát is túlfőznöm. No comment. Zoli már csak nevet rajtam, én meg nyígok, hogy de így már megint nem lesz új poszt a blogra.

Szerencsére most hétvégén Zoli kitalálta, hogy csinál panna cottát. Király, gondoltam, ő megcsinálja, ő nem rontja el, mi megesszük én meg kirakom a blogra. Ehhez képest vasárnap délután ötkor még nyoma sem volt a desszertnek, Zoli meg elment otthonról, rám bízva a panna cotta elkészítését. Persze hozzátette, hogy ne aggódjak, minden mehet bele egy lábosba, felforralom, belerakom a zselatint és jó napot.

Mivel tényleg egyszerűnek tűnt (az is volt), gondoltam megpróbálom. Persze rögtön fenn akadtam azon, hogy mennyi zselatintól lesz tutira megfelelő az állaga, majd miután válaszra leltem, jött a következő pont: mégis hogyan fogom én ezt kifordítani a pohárból?? Lelki szemeim előtt már ott lebegett a következő szörnyű posztfotó a széteső panna cotta-ról.

A net szerint mielőtt a krém a pohárba kerül, meleg/hideg (mindkét verziót olvastam) vízbe kell állítani a poharakat, majd mikor ki akarjuk fordítani belőle a desszertet, akkor meg meleg vízbe. Megint kiakadtam: hogyan tegyek egy hűtő-hideg poharat meleg vízbe, a nélkül hogy elpattanna? Ezt nem találtam járható útnak, így végül úgy döntöttem, hogy megfordítom a történetet. A gyümölcsöt teszem a pohár aljába, arra megy a krém és kanalazunk, nem borítunk.

Amúgy később találtam több ötletet is a kiborítós verzióra. Az egyik, a kimosott joghurtos pohár volt, a másikat pedig anno még egy vendégségben láttam évekkel ezelőtt. Sima 2 dl fehér eldobható műanyag pohár. Ezeknek aztán tutira nem árt a meleg víz, ha meg mégsem engednék el a krémünket, akkor fogunk egy ollót és szétnyírjuk a formát.

Hozzávalók (2 nagy adagnak felel meg)

2 dl maga zsírtartalmú tej (a tejnek azért kell maga zsírtartalmúnak lennie, hogy a két réteg (tejszín-tej) ne váljon külön. Legalább is ezt olvastam, és el is hittem)

2 dl habtejszín

1 teáskanál vanília kivonat

35 g cukor

2-3 db lapzselatin

Gyümölcsöntet

150 gramm gyümölcs (én epret használtam)

ízlés szerint cukor

Első körben készítsük el az epret. Ehhez megmostam a gyümölcsöt, felvágtam apróra és közepes lángon addig főztem, amíg kevés levet engedett. Ekkor kóstolás alapján két kanál cukrot is adtam hozzá, majd az egészet leturmixoltam. A poharak aljába egyenlően elosztottam a gyümölcsöt és félretettem hűlni.

Jöhetett maga a panna cotta.

A történet tényleg nagyon egyszerű. A tejet, a tejszínt a cukrot és a vaníliát tegyük egy lábosba, és kevergetés közben melegítsük fel. Nem kell felforralni (mondjuk én akkor kaptam le, mikor az első forrásra utaló buborékok megjelentek) a lényeg, hogy jó meleg legyen a folyadék. Ha ez megvan, le is kapcsolhatjuk a tűzhelyet.

A még forró folyadékhoz adjuk hozzá egyesével a lapzselatinokat. Tegyük bele az elsőt és kevergessük addig, amíg fel nem oldódik. Majd jöhet a második és az én esetemben volt egy harmadik is, csak hogy biztosra menjek. (Amúgy utólagos véleményem alapján 2-2,5 is elég lett volna.)

Ha már mind a három zselatin benne van, akkor is kevergessük még pár percig, hogy biztosan feloldódjanak a lapok.

A lapzselatin csak a hideg hatására fogja összerántani a folyadékot, így ne ijedjünk meg, a krém állaga teljesen folyós lesz az után is, hogy a lapok feloldódtak. 10 percre tegyük félre hűlni, majd vegyük elő a poharakat, és öntsük rá óvatosan az eperre a folyadékot. Használjunk merőkanalat, mert ha csak simán a lábosból öntjük ki, akkor előfordulhat, hogy a nagy lendületben felkavarjuk az eperszószt és egy vegyes trutyi lesz a végeredmény.

Tálalás előtt fél napra tegyük a hűtőbe.

Tegnap majdnem született egy új poszt

Történt ugyanis, hogy citromtortát akartam készíteni. Nem tűnt túl bonyolultnak a recept, sima piskóta tészta és tejes-vajas citromkrém. Ennek ellenére igen nehezen álltam neki a sütésnek, mivel mostanában semmi kedvem sincs főzni, a megúszásra törekszem, így mindig a jól bevált, a blogon is szereplő receptekhez nyúlok.

Lényeg, hogy végül vasárnap délután nekiálltam a dolognak. Bekevertem az öt tojásos piskótatésztát és beleöntöttem a tortaformába, amiről tudni kell, hogy egy hibás konstrukció, mert nincs pereme, amire rá lehetne csatolni a torta falát adó részt. A logikája annyi, hogy a peremmel közre kell fogni a tortaforma alját. Folyós tészta esetében jártam már úgy, hogy kifolyt a formából a tészta egy része sütés közben (nem tudom, hogy erre miért nem emlékeztem), de úgy még nem jártam, mint most.

Szóval, a nyers tészta a formában volt, a sütőt előmelegítettem 200 fokra, majd fogtam a formát, hogy betegyem a sütőbe. Egy kézzel nyúltam hozzá, elfelejtve, hogy mennyire instabil az egész, és ennek meg is lett az eredménye. Sikerült kimozdítanom a forma alját, mindezt már a kinyitott sütőajtó felett. Az alja kibillent, a nyers tészta pedig kiömlött, egyenesen rá és bele a 200 fokos sütőbe, ahol rögtön el is kezdett sülni. Nem részletezném milyen válogatott káromkodássorozat hagyta el a számat, mikor azt láttam, hogy a tészta folyik be a sütőgumi alá, a sütőajtó üvege alá, szépen be a sütőajtó széleihez, majd onnan le a fa burkolat alá.

Mivel 200 fokos volt a sütő, a cucc meg elkezdett sülni, muszáj volt nekiállnunk még forrón kitakarítani a sütőt. Mertük kanállal, mostuk rongyokkal, piszkáltuk pálcikákkal, súroltuk szivaccsal, de még ma reggelre sem volt igazi, mert a fa burkolat alól kis tócsákban még mindig csöpög a piskóta. Hát így nem lett ma reggelre citromos tortaposzt.

Epres tiramisu

Nálam itt a tavasz, így itt az eperszezon :) Na jó, az eper még tavalyról van, akkor valamiért nem fogyott el, így egy kis dobozban a fagyasztóba is került belőle. Hogy ez milyen jó döntés volt! Amikor most kiolvasztottam, félő volt, hogy az egész tiramisuból nem lesz semmi, mert ahogy megcsapott az eperillat, el is kezdtem falni őket. Nyammm....alig várom már az idei eperszezont!

A neten keringő receptekhez képest én igen leegyszerűsített változatot készítettem. Se felvert tojáshab, se tojássárga nem került bele. Ennek köszönhetően az adag is kisebb lett, (két kiadós pohár) de az tömény eperíz volt!

Hozzávalók

babapiskóta
kávé
20 dkg eper
25 dkg mascarpone
porcukor
étcsokoládé

Az elkészítést sem bonyolítottam túl. Az epret leturmixoltam, majd hozzákevertem a mascarponet. Jól keverjük el, majd adjunk hozzá porcukrot. Pontos mennyiséget nem írnék, függ a gyümölcs édességétől és persze a saját édesszájúságunktól is. Én ilyenkor mindig kanalanként adom hozzá a cukrot. Jól elkeverem, megkóstolom, majd ha szükséges, akkor adok hozzá még cukrot.

Az összeállításhoz főzzünk le kávét két személyre (kb.), az étcsokit pedig olvasszuk fel.

Kezdődhet a rétegezés, pont úgy, mint a tiramisunál. Áztassuk be a babapiskótát, majd tegyük az edénybe. Öntsük le a krémmel, majd locsoljuk meg az olvasztott csokoládéval.

Addig folytassuk a rétegezést, amíg el nem fogynak a hozzávalók. A tetejét is locsoljuk meg csokoládéval.
Fogyasztás előtt fél napra tegyük be a hűtőbe.

Tejszínes-tárkonyos csirke tésztával

Az utóbbi időben teljesen rákattantam az egyik ételkiszállító tejszínes jérceragulevesére. Hónapokkal ezelőtt kitaláltam, hogy megpróbálok itthon is készíteni ilyen levest, be is szereztem hozzá a tárkonyt, de aztán csak nem akaródzott nekiállnom. Levest csinálni nehéz. Legalább is nekem. Szóval a tárkony csak állt a szekrényben, egészen eddig. Végül módosítottam a terven, és tésztás recepthez használtam fel. De nemsokára kipróbálom a levest is. 

Hozzávalók

1 csontozott csirkemell apróra kockázva
fél fej vöröshagyma apróra vágva
kukorica
3.4 dl főzőtejszín
só
bors
olaj
morzsolt tárkony


A vöröshagymát pirítsuk meg közepes lángon az olajon,

majd szórjuk rá a húst.

Vegyük fel a lángot magasra és forgassuk át a húst, amíg kifehéredik. Ekkor vegyük le takarékra a lángot, sózzuk, borsozzuk, majd fedő alatt főzzük a húst olyan negyed óráig. Amikor a hús átfőtt vegyük le a fedőt, és adjuk hozzá a tejszínt. Kicsi vizet is adhatunk hozzá, kb. annyit amivel a tejszínes dobozt ki tudjuk mosni.

Szórjunk bele egy kevés tárkonyt (elég intenzív íze van, így ne essünk túlzásokba) és adjunk hozzá kukoricát ízlés szerint. Én kb. 3 evőkanállal dobtam bele.

Főzzük össze egy pár perc alatt és már készen is vagyunk.
Köretnek főzzünk hozzá tésztát.

Töltött paprika (paradicsomos húsgombóc)

A paradicsomos húsgombóc (nálunk ilyen néven fut), az egyik nagy kedvencem. Már régóta terveztem, hogy megpróbálkozom vele, de soha nem lett belőle semmi. Túl bonyolultnak ítéltem, pedig anyuval egyszer már közösen is megcsináltuk. Most hétvégén viszont a "-Mit együnk a hétvégén?" kérdésre benyögtem, hogy ilyet, mert ezért epedek már hetek óta. Zoli meg rávágta, hogy legyen, nem űrtechnológia megcsinálni, úgyhogy én is belelkesültem. Végül sikerrel jártunk, azt a kis apróságot leszámítva, hogy az alja leégett, mert nincs igazán széles lábosunk, így a gombócok nem egymás mellett, hanem egymáson főttek, ami az alsó sorban lévőknek nem tett túl jót. (Szerencsére nem lett tőle keserű az egész, így sikerült megmenteni az ebédet.)

Hozzávalók

50 dkg darált sertéshús
14 dkg rizs
2 tojás
só
bors
paprika (ez nálunk most kimaradt, mivel mi télen nem veszünk paprikát)
2 nagy üveges paradicsompüré
1 kis konzerv paradicsomsűrítmény
ugyanannyi víz, mint a paradicsompüré volt

liszt

olaj

cukor

Első körben a rizst kell félig megfőzni. Azért csak félkészre, mert a hússal együtt még úgy is főni fog a paradicsomszószban. Mérjük ki a rizst egy pohárba (jegyezzük meg, hogy meddig ért a rizs, mert pont annyi vízre lesz utána szükségünk). Kevés olajat forrósítsunk fel, öntsük rá a rizst, forgassuk meg, majd adjuk hozzá a vizet is. Takarékon, fedő alatt addig főzzük, amíg az összes vizet magába szívja. Ekkor tegyük félre, és várjuk meg, amíg kihűl. (Bővebb részletek a rizskészítésről itt: Hogyan készítsünk rizst?

A húst tegyük egy nagy edénybe, adjuk hozzá a tojásokat, kb. 3 nagyobb csipet sót és a már hideg rizst. 

Jól dolgozzuk össze.

Most jöhet a rántás. Ehhez tegyünk annyi étolajat a lábosba, ami elfedi az egésznek az alját (ez kb. 0,5 dl volt). Melegítsük fel, majd tegyük takarékra a lángot. Szórjunk bele egy csipet sót és kezdjük el fokozatosan hozzáadni a lisztet.

Mi kb. 3 evőkanállal adtunk hozzá. Egyszerre csak egy kanállal szórjunk rá, majd keverjük el homogénre az egészet. Ha ez megvan, akkor adjuk hozzá a következő kanál lisztet is.

Ha az összes liszt belekerült, öntsük fel a paradicsompürével és a vízzel is. Keverjük jól össze és már mehetnek is bele a gombócok. (Kb. akkora gombócokat gyúrjunk, mint egy túrógombóc.)

Ha nyáron csinálnánk, és lenne paprikánk, akkor kb. 3 paprikát töltsünk meg hússal, és úgy tegyük bele a szószba. Ehhez távolítsuk el a paprika csumáját, szórjuk ki belőle a magokat, majd töltsük meg az egészet a hússal. (Nem kell az összes húst paprikába tölteni, elég pár darabot.)

Ha az összes gombóc benne van a lábosban, akkor fedjük le, és kis lángon kb. fél óra alatt főzzük készre az egészet. (Ne kevergessük fakanállal a gombócokat, mert szét fognak esni.)

Ami az édességét illeti: ez egyéni ízlés dolga, mindenki annyi cukrot adjon hozzá, amitől neki elég édes lesz (én nagyon édesen szeretem). 

Köretnek sima főtt krumplit is adhatunk hozzá.

És egy furcsaság a végére: habár én nagy tejfölimádó vagyok, de teljesen lefagytam, mikor megláttam, hogy a sógorom tejfölt lapátol a szószba, és arról győzköd, hogy a paradicsomos húsgombóc bizony így a legfinomabb :)

Olaszos egybefasírt paradicsomos szósszal spagetti tésztával

Először is, igazából nincsen semmi mentségem, hogy miért nem írtam vagy két hónapig. Hacsak a "lusta disznó vagyok" nem számít annak. Ha nagyvonalúak akarunk lenni, akkor akár mondhatjuk azt is, hogy rápihentem 2014-re.

Ezt az ételt amúgy már vagy egy hónapja főztük, csak nem írtam meg. Eddig. 

A receptet a Save with Jamie című TV műsorban láttuk. Belinkelném az eredeti receptet ide, de én még ilyen ócska híresemberweboldalt az életben nem láttam, mint Jamie Oliver-é. Az egy dolog, hogy az oldal már a betöltéskor megakad, majd nagy nehezen, saját felelősségre továbbhaladok, de akkor is folyamatosan gond van az oldallal. Egyszerűen használhatatlan. 

Hozzávalók

Fasírt
25 darált sertéshús
1 tojás
só
bors
kevés zsemlemorzsa
fetasajt vagy reszelt trappista sajt
oregánó

Szósz
2 db sárgarépa
2 db paradicsomkonzerv
1 fej vöröshagyma
olívaolaj
só
bors
oregánó

Köretnek spagettitészta.

Első körben pucoljuk meg a sárgarépát és vágjuk fel hosszában. Tegyük egy kerek formába, locsoljuk meg olíva olajjal, majd tegyük be a 200 fokra előmelegített sütőbe. (Nekünk csak tortaformánk volt, de ezt ne használja senki, mert a hús zsírja kiszivárgott a peremén, onnan meg folyt amerre látott.)

A répát Jamie 10 percig sütötte csak, de nekünk 20 perc kellett ahhoz, hogy történjen is valami a sütőben. Amíg sült a répa, összeállítottuk a húst (mi dupla adagot csináltunk.)

Igazából csak be kell fűszerezni a húst, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az oregánót is, valamint üssük bele a tojást, és adjunk hozzá annyi zsemlemorzsát (kb. 2 evőkanál), hogy összeálljon a hús egy kupaccá. Jamie eredetileg fetasajtot adott a húshoz, de nekünk csak trappista volt otthon, így mi azt reszeltünk bele. Aki fetát használ, az kevésbé sózza be a húst. 

A répa 20 perc múlva kb. így néz ki:

Ekkor tegyük mellé a megformázott húst, és tegyük vissza a sütőbe:

Amíg sül a hús, készítsük el a szószt. Ehhez pucoljuk meg és vágjuk fel apróra a vöröshagymát. Kevés olíva olajon pároljuk meg.

Sózzuk, borsozzuk, majd öntsük rá a paradicsomkonzervet, szórjunk rá bőven oregánót és rottyantsuk össze. Ez ennyi volt. 

Jamie persze a húst is kb. 15 percet sütötte, de nekem ennyi idő nem elég, én átsütve szeretem, szóval mi kb. fél órán át sütöttük.

Ekkor vegyük ki a sütőből a formát, és szedjük ki a hús mellől a répát.

Öntsük a szószt a hús mellé, majd tegyük vissza a répaszeleteket a szósz tetejére. A húst szórjuk be reszelt sajttal, majd további 10 percre, amíg a sajt szépen ráolvad, tegyük vissza a sütőbe.

És készen vagyunk:

Köretnek spagetti tésztát főzzünk hozzá.

Amúgy csak engem idegesít, hogy Jamie úgy főz a konyhába, mint egy kis disznó??

Az olajos sült répát egy fehér konyharuhára szedte ki, az oregánó szárát lehajította a földre, minden fröcsög, folyik...látszik, hogy nem ő takarít maga után...