2014. április 7., hétfő

Tegnap majdnem született egy új poszt

Történt ugyanis, hogy citromtortát akartam készíteni. Nem tűnt túl bonyolultnak a recept, sima piskóta tészta és tejes-vajas citromkrém. Ennek ellenére igen nehezen álltam neki a sütésnek, mivel mostanában semmi kedvem sincs főzni, a megúszásra törekszem, így mindig a jól bevált, a blogon is szereplő receptekhez nyúlok.

Lényeg, hogy végül vasárnap délután nekiálltam a dolognak. Bekevertem az öt tojásos piskótatésztát és beleöntöttem a tortaformába, amiről tudni kell, hogy egy hibás konstrukció, mert nincs pereme, amire rá lehetne csatolni a torta falát adó részt. A logikája annyi, hogy a peremmel közre kell fogni a tortaforma alját. Folyós tészta esetében jártam már úgy, hogy kifolyt a formából a tészta egy része sütés közben (nem tudom, hogy erre miért nem emlékeztem), de úgy még nem jártam, mint most.

Szóval, a nyers tészta a formában volt, a sütőt előmelegítettem 200 fokra, majd fogtam a formát, hogy betegyem a sütőbe. Egy kézzel nyúltam hozzá, elfelejtve, hogy mennyire instabil az egész, és ennek meg is lett az eredménye. Sikerült kimozdítanom a forma alját, mindezt már a kinyitott sütőajtó felett. Az alja kibillent, a nyers tészta pedig kiömlött, egyenesen rá és bele a 200 fokos sütőbe, ahol rögtön el is kezdett sülni. Nem részletezném milyen válogatott káromkodássorozat hagyta el a számat, mikor azt láttam, hogy a tészta folyik be a sütőgumi alá, a sütőajtó üvege alá, szépen be a sütőajtó széleihez, majd onnan le a fa burkolat alá.

Mivel 200 fokos volt a sütő, a cucc meg elkezdett sülni, muszáj volt nekiállnunk még forrón kitakarítani a sütőt. Mertük kanállal, mostuk rongyokkal, piszkáltuk pálcikákkal, súroltuk szivaccsal, de még ma reggelre sem volt igazi, mert a fa burkolat alól kis tócsákban még mindig csöpög a piskóta. Hát így nem lett ma reggelre citromos tortaposzt.

9 megjegyzés:

  1. Ha másról nem az eláztatott sütőtökről betehettél volna egy macskás képet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondoltam rá, hogy lefotózom, de elég gyorsan kellett cselekedni. A macsek meg fél a melegtől, így ő nem járt a sütő közelében :)

      Törlés
  2. hú, szegény, én már attól is ki tudok borulni, ha vizet kiöntöm a konyhában, nemhogy egy egész torta tésztáját, bár azt hiszem, volt már rá példa... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, gondolhatod...az első sütéskor még minden húsnap piskótaszaga volt a sütőnktől...

      Törlés
  3. vannak véletlenek...Én pont tegnap sütöttem citromtortát.

    VálaszTörlés
  4. Saci voltam, nem volt kedvem sz@rakodni a google fiókkal.

    VálaszTörlés
  5. Ne aggódj Valcsi, ez a poszt legalább méltó a blog címéhez :)

    VálaszTörlés
  6. Én kedden jártam hasonlóképpen, de szerencsére nekem a sütőajtóra borult a cucc, úh "csak" átkanalaztam egy másik formába, és megsütöttem.
    Mondjuk kellett egy új adagot készítenem, mert eredetileg a Gandolfinibe ment volna a csokitorta... A szerencsétlenül járt tortával viszont a kollégáim - meg én - is boldogok voltunk :)

    VálaszTörlés
  7. Hehe, akkor nem csak én vayok ilyen ügyetlen :DD

    Én a maradékokat, nekünk nem ízlò dolgokat szoktam bevinni.Zoli szerint az én kollégáim mindent megesznek, de akkor e nem csak nálunk van így :-)

    VálaszTörlés

Google+